Nem ütközik sem az Alaptörvénybe, sem nemzetközi szerződésbe az, hogy a Paks II. projekt építéséről szóló törvény valamennyi üzleti és műszaki, valamint döntés megalapozását szolgáló adat közérdekű adatként való megismerését harminc évre kizárja – határozott az Alkotmánybíróság.
Az indítványozó országgyűlési képviselők e rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítását és a kihirdetésére visszamenőleges hatályú megsemmisítését kérték az Alkotmánybíróságtól. Ezt azzal indokolták, hogy szerintük a jogszabály ellentétes a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való alapvető joggal és az Alaptörvény azon rendelkezésével, amely szerint a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával.
A Paks II. beruházás látványterve
Fotó: Paks II. Zrt.
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a döntés megalapozását szolgáló adat nyilvánossága az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint külön törvénnyel korlátozható.
A támadott törvény által megjelölt
nemzetbiztonsági érdek és a szellemi tulajdonhoz való jogok védelme a beruházásra tekintettel indokolhatja a döntés megalapozását szolgáló adatok nyilvánosságának korlátozását.
A Paks II. Zrt. 2019 márciusában tette közzé a fővállalkozói szerződést, amelyet a Magyar Nemzet ismertetett elsőként. Azokat a szerződéseket, adatokat, engedélyeket, amelyeknek nyilvánosságra kerülése nem sért nemzetbiztonsági érdekeket, illetve a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat, a társaság honlapján tette elérhetővé.
A jogalkalmazást segítendő, az Alkotmánybíróság szükségesnek látta, hogy alkotmányos követelményként megállapítsa: a törvény támadott rendelkezése az orosz és a magyar fél alvállalkozói vonatkozásában csak akkor alkalmazható, ha azok közfeladatot ellátó szervezetnek tekintendők.
