Feloldották a paksi beruházás szerződésének titkosítását

Közzétették a Paksi Atomerőmű kapacitásfenntartó beruházására vonatkozó fővállalkozói (úgynevezett EPC-) szerződést a Paks II Zrt. honlapján. A dokumentum igazolja, hogy erős jogi garanciák mellett, jó szerződést kötött Magyarország.

Szuverenitási kérdés

Az Európai Unió elismerte, hogy az új blokkok építésére hazánknak szüksége van, a blokkok visszahozzák a befektetett pénzt és profitot is termelnek. Paks II. szuverenitási kérdés: a magyar gazdaság hosszú

távú versenyképessége szempontjából kulcsfontosságú, hogy a magyar emberek és a hazai vállalkozások olcsó villamos energiához jussanak kiszámítható, hazai forrásból. Magyarországnak szüksége van a két új paksi blokkra ahhoz, hogy a növekvő áramfogyasztás mellett az egyébként uniós szinten is rendkívül magas importarány (2018-ban 31,6 százalék) ne növekedjen tovább, hiszen külföldi erőművekre nem lehet alapozni hazánk ellátásbiztonságát. A Paks II. projekt megvalósításával Magyarország célja, hogy a hazánk villamosenergia-termelésének felét biztosító Paksi Atomerőmű üzemidejük végét elérő blokkjait klímabarát, versenyképes és folyamatos villamosenergia-ellátást garantáló atomerőművi blokkokkal pótoljuk.

A fizetési ütemezés szintén rögzített, a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően az adó és a vámok a fővállalkozót terhelik, illetve a beruházás teljes időszakára biztosítania kell a szükséges bankgaranciákat is.

Az EPC-szerződés az 5. és 6. blokk befejezési határidejét is meghatározza: 2024. december 31., illetve 2025. december 31. Értelemszerűen ezek a dátumok a projekt felfüggesztésével járó, 22 hónapos brüsszeli vizsgálat előtti, 2014-es állapotot tükrözik.

A szerződés kitér az úgynevezett rendelkezésre állási garancia esetleges megfizetésére is, vagyis meghatározza az új blokkokra vonatkozóan az adott időszakban elvárt, minimális rendelkezésre állást. Tehát ha nem megfelelő működés miatt az elvártnál kevesebb áramot termel az adott blokk, a fővállalkozónak kompenzációt kell az üzemeltető Paks II Zrt.-nek fizetnie.

A részletes műszaki ajánlat nem nyilvános – ám a felek részéről korábban több alkalommal elhangzott, hogy a legszigorúbb magyar és európai követelményeknek megfelelően Fukusima-álló erőmű épül. A 11 ezer tételt tartalmazó kritériumrendszernek megfelelően a létesítmény rendkívül extrém külső hatásokat is kibír, akár egy utasszállító repülőgép rázuhanását is.

Nem olvasható el továbbra sem a munkavégzési időszakokra és a befejezési határidőkre vonatkozó rész, valamint a szerződéses ár és a fizetési feltételek. Nem ismerhető meg a kötbér és a felelősség általános korlátozása, mivel a jogerős bírósági végzés szerint üzleti érdekeket sérthet, ha nyilvánosságra kerül.

Ugyanakkor elérhetővé vált az üzemeltetés és karbantartás támogatásáról szóló szerződés is. A fővállalkozó igény esetén karbantartási és üzemeltetési szolgáltatásokat nyújt az atomerőmű 5. és 6. blokkjának, például pótalkatrészekkel látja el, amelyeknek legalább olyan minőségűeknek kell lenniük, mint az eredetieknek. A jogi konstrukció biztosítja azt is, hogy az új blokkok százszázalékos állami tulajdonban maradjanak.

A nyilvánosságra hozott dokumentumokból kiderül továbbá, hogy a szerződésekre a Svájci Államszövetség jogszabályai irányadók, a szerződést érintő esetleges jogvitában svájci választottbíróság jár el.

Tekintettel az Európai Bizottság hivatalos eljárásaira, különösképpen az Euratom-egyezményre, a magyar–orosz kormányközi szerződéskötést követően a Paks II projekthez kapcsolódó megvalósítási megállapodásokat minősített adatként kellett kezelni.

A brüsszeli folyamatok előrehaladtával a minősítések felülvizsgálata megtörtént, enyhültek a korlátozások. Az uniós eljárások sikeres befejeztével 2017 tavaszán a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János a több ezer oldalas iratanyag jelentős hányadának titkosítását feloldotta, ám bizonyos részek továbbra is minősítettek maradtak. Ennek törvényességét a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatal is megalapozottnak látta: 2018. április 20-án zárult vizsgálata során megállapította, hogy az adatok minősítése formai és eljárási szempontból megfelel a vonatkozó törvényi előírásoknak.

A jogi konstrukció biztosítja, hogy az új blokkok százszázalékos állami tulajdonban maradjanak
Fotó: Paks II Zrt.

A miniszter döntését követően a Hvg.hu, majd a Párbeszéd európai parlamenti képviselője, Jávor Benedek fordult adatigényléssel a Miniszterelnökséghez, amelynek részeként az immár minősítés alól feloldott szerződésrészeket kívánták megismerni.

A Miniszterelnökség ezt követően megkereste az orosz partnert, a fővállalkozó azonban nem járult hozzá a szerződések kiadásához, mivel azok üzleti titkokat tartalmaznak – vagyis az adatigénylés teljesítése elmaradt, a Hvg.hu és Jávor Benedek pedig a bírósághoz fordult.

A perekben a Miniszterelnökség érdemi védekezést nem terjesztett elő, viszont az orosz fél beavatkozott a perbe, mivel szerette volna üzleti titkait megvédeni. A másodfokú, 2019. februári ítéletet követően azonban felülvizsgálati kérelmet már nem nyújtott be. A magyar kormány sem húzta az időt beadványokkal, nyilvánosságra hozta a szerződéseket.