– Az energetika a társadalom működésének alfája és ómegája, a mai fejlettségi szintjén egyszerűen megállna az élet villamos energia nélkül. Nem véletlen, hogy ezt a kulcságazatot keresztül-kasul átszövik a szereplők érdekei és az ellenérdekelt szereplők ellenérdekei. Mindez regionális viszonylatban is szembeötlő, amiről legutóbb az osztrák környezetvédelmi hatóság tanulmánya is jelzett, bár ez esetben a tanulmány szót idézőjelbe tenném. A dokumentum a paksi atomerőmű földrengésbiztonságát kétségbe vonva próbált újabb frontot nyitni a Paks II projekt ellen – beszélt a Magyar Nemzetnek az osztrák támogatást élvező, látszólag környezetvédő hazai atomellenes szervezetek működésének hátteréről Hárfás Zsolt atomenergetikai szakértő.
Mint kifejtette, az atomenergiát – különösen a Paks II atomerőmű megépítését – támadó Energiaklub nyilvános adatai, a 2018. évi pénzügyi beszámolója alapján szembesült először feketén-fehéren azzal, hogy
az osztrák Szövetségi Fenntarthatósági és Idegenforgalmi Minisztérium kifejezetten azért támogatja ezt a magyar szervezetet, hogy Paks II ellen jogi eljárásokat indítson.
Ezt az Energiaklub 2019-es beszámolója is megerősítette. A legújabb, 2020. évre vonatkozó beszámolóból ugyan szintén kiderül, hogy az osztrák minisztérium továbbra is támogatja a szervezetet, de a korábbi leleplezés – minthogy erről a szakértő akkor beszámolt – miatt már csak burkoltan szerepel benne a Paks II elleni fellépés.
A Paks II beruházás látványterve
Fotó: Paks II. Zrt.
– Az Energiaklub egy Magyarországon bejegyzett, magára itthon függetlenként és szakmaiként hivatkozó szervezet, amely azért kapja a pénzt az osztrák kormánytól, hogy támadja Magyarország a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartását szolgáló beruházásáról szóló döntését – mondta Hárfás Zsolt, hozzátéve, hogy a szervezet a magyar energiamix meghatározó részét képező és az ellátásbiztonság szempontjából kulcsfontosságú atomenergia ellen hangolja a közvéleményt.
Szerinte az is kiderül a beszámolókból, hogy a Pécs környéki uránbányászat újraindításával, valamint a Boda térségében létrehozandó, a nukleáris hulladékok végleges föld alatti elhelyezését szolgáló tároló terve elleni kampány mögött a németországi Grassroots Foundation szervezet áll. – A baloldali politikusok az ilyesfajta külföldi támogatásokról még véletlenül sem tesznek említést, amikor a Paks II projekt ellen szónokolnak – tette hozzá a szakértő, majd rátért a háttérben zajló folyamatok indoklására.
Úgy véli, messzire vezet és számos összetevője van az osztrákok atomellenességének.
– Számszerűen is kimutatható, mennyire nem áll érdekében Ausztriának, hogy az olcsó osztrák vízenergiának konkurenciát támasszanak a liberalizált árampiacon a térségben megvalósuló új atomerőművek, köztük Paks II
– ismertette Hárfás Zsolt, felidézve egy másik esetet is. – Az Európai Bíróság tavaly helyre tette a szomszédos országokban tervezett atomerőművek ellen ágáló Bécset, amikor elutasította a brit Hinkley Point C atomerőmű elleni osztrák keresetet, leszögezve, hogy
minden országnak joga van meghatározni a saját energiamixének összetételét, amibe nem lehet beleszólása más országnak
– mondta a szakértő. Az Európai Bíróság nem véletlenül határozott így, hiszen az energiaszuverenitás elvének uniószerte érvényesülnie kell.
Ausztria ugyanakkor nem tiltakozik az atomenergiát is tartalmazó importáram miatt – hívta fel a figyelmet végül Hárfás Zsolt –, hiszen egyre gyakoribbá válik, hogy azokból az országokból is vásárol villamos energiát, amelyekben atomerőművek működnek.
