„Némileg meglepő erejűnek” nevezte az alaptörvény módosításával kapcsolatos reakciókat a Financial Timesnak nyilatkozva Martonyi János. A magyar külügyminiszter – akinek szavait a londoni gazdasági napilap keddi nyomtatott kiadása az alaptörvény módosításáról közölt átfogó ismertetésében idézi – kijelentette: a módosítás célja azoknak az aggályoknak a rendezése volt, amelyeket a múltban az Alkotmánybíróság vetett fel. Áder János pedig azt közölte: berlini tárgyalásai során megfigyelhető volt, hogy partnerei „nem kellő pontossággal kaptak tájékoztatást” az alkotmány módosításáról. Hangsúlyozta: a felmerült kérdésekkel kapcsolatban igyekezett „pontos, kimerítő jogi választ adni”.
Elfogadta az alaptörvény negyedik, eddigi legátfogóbb, 22 cikkből álló módosítását az Országgyűlés hétfőn. A parlament döntése nyomán a jövőben az alkotmány alapozza meg a gyűlöletbeszéddel szembeni fellépés lehetőségét. Az alaptörvény negyedik módosítása egyértelművé teszi: a véleményszabadság gyakorlása nem sértheti más emberek, a magyar nemzet, valamint nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságát, az említett közösségekhez tartozóknak pedig – törvényben meghatározottak szerint – joguk van a méltóságuk megsértése miatti igényüket bíróság előtt érvényesíteni.
A Fidesz–KDNP hétfői frakcióülése után Harrach Péter azt közölte: eldöntött kérdésnek tartja, és egységesen támogatja a két frakció az alaptörvény módosítását. A múlt héten többen is tiltakoztak a szavazás ellen, Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is aggodalmának adott hangot. Utóbbi politikus az ügyben telefonon is egyeztetett a magyar kormányfővel. Orbán Viktor ezt követően arról tájékoztatta a brüsszeli testület elnökét, hogy a magyar kormány és a parlament teljes mértékben elkötelezett az európai normák és szabályok mellett.
