Orbán: Szeretnénk, ha Kína bekapcsolódna Közép-Európa fejlesztésébe

Kína közép-európai fejlesztési lehetőségeit hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Pekingben.

Közép-Európára rátérve a miniszterelnök kiemelte, ez a térség nem bajt kapott a nyakába a válsággal, hanem óriási lehetőséget a szükséges változásokra. Magyarország is ennek jegyében kezdett új megoldásokat keresni 2010-ben.

„Magyarországnak mindig is volt egy sajátos magányosságtudata, hogy mi rokontalan nép vagyunk, hogy egyedül vagyunk, hogy nekünk saját magunknak kell megtalálni a megoldásokat, nekünk innovatív módon kell gondolkodni ahhoz, hogy állni tudjuk a versenyt a világgal. Ezek az ösztönök segítettek 2010-ben, hogy Magyarország a saját út kereséséhez kezdjen” – fejtette ki Orbán Viktor.

Elmondta, hogy kormánya először a gazdaságot újította meg. Ennek köszönhetően bővül a gazdaság, csökken az államadósság, három százalék alatt van a költségvetési hiány, bevezették az egykulcsos, családi adórendszert, csökkentek az adminisztrációs terhek, megújult a szakképzési rendszer, és „a szovjet világ összeomlása óta” nem volt olyan magas a foglalkoztatás aránya Magyarországon, mint ma.

Orbán Viktor kijelentette azt is, hogy az ország visszanyerte politikai mozgásterét, mert bár számos vitát kellett megvívnia az Európai Unióval, elsősorban a gazdaságpolitikai intézkedések miatt, ezeket a csatákat megnyerte. Megjegyezte ugyanakkor, hogy ha Magyarország sikeres, az – a Brüsszellel zajló viták ellenére – Európát is erősíti. „Tehát a viták ellenére meggyőződésem, hogy Brüsszel érdekelt a magyar sikerben, még akkor is, ha azt más módon érjük el, mint ahogy egyébként ők ezt tanácsolni szokták” – mondta.

Magyarország történelmi léptékekben tekint a kínai–magyar kapcsolatokra – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a pekingi Magyar Kulturális Intézet évadnyitó ünnepségén. Kína és Magyarország kapcsolatán belül a magyar kabinet stratégiai jelentőséget tulajdonít a kulturális együttműködésnek – mondta a kormányfő a három hónappal ezelőtt megnyílt kulturális intézetben, amely a Zaha Hadid által tervezett Galaxy Soho nevű épületegyüttesben, a modern Peking egyik legemblematikusabb épületében kapott helyet. Kifejtette: a kínai–magyar barátságot nem Kína gazdasági sikerei mozgatják, Magyarország ugyanis nem akkor lett Kína barátja, nem akkor fejezte ki elismerését a kínai nép iránt, amikor az ázsiai állam a világgazdaság meghatározó országává vált, hanem még hosszú évtizedekkel azelőtt. „Ez a tény önmagában is arról vall, hogy a kínai–magyar kapcsolatok szívből fakadnak, kölcsönös szimpátiára épülnek, és a magyar nép részéről mindenképpen a kínai történelmi, szellemi-kulturális teljesítménynek szólnak elsősorban” – fogalmazott Orbán Viktor.

A kormányfő beszédét azzal zárta, hogy ha az ország kedvező földrajzi fekvéséhez, jól képzett munkaerejéhez és jó kormányzati teljesítményhez „képesek leszünk biztosítani a gazdaság számára még a mainál is alacsonyabb adórendszert, és ha el tudjuk érni, hogy Európában nálunk legyen a legolcsóbb az energia, akkor meggyőződésem, hogy Európa legversenyképesebb gazdaságát alakíthatjuk ki”. Az április 6-ai parlamenti választásra utalva végül hozzáfűzte, ha a választók a 2010-ben megkezdett politika folytatása mellett döntenek, akkor Magyarország „be tudja váltani” az előtte álló lehetőségeket.

A miniszterelnököt többen is kérdezték a hallgatóság soraiból az előadása után. Az egyik akadémiai kutató a Budapest–Belgrád közötti vasútvonal kínai közreműködéssel történő modernizálásáról érdeklődött, amiről Orbán Viktor azt mondta, nemcsak szerb és magyar érdek ez a korszerűsítés, hanem – a kínai üzemeltetésű pireuszi kikötőből való áruszállítás miatt – Kínáé is.

Egy másik, a gazdasági kapcsolatokat firtató felvetésre válaszolva a kormányfő arról is szólt, sokat segítene Közép-Európának és jó befektetés lenne Kínának is, ha az ázsiai ország nagyobb pénzügyi súllyal lenne jelen a közép-európai országok állampapírpiacain.

A Kínai Társadalomtudományi Akadémiának – mint az a rendezvényen elhangzott – 38 kutatóintézete és több ezer kutatója van. Kutatási területeik a filozófián és a történelmen át, a gazdaságon keresztül egészen a régészetig, vagyis szinte minden társadalomtudományra kiterjednek. Az intézmény a Magyar Tudományos Akadémiával is együttműködik.

A kínai–magyar kapcsolatok megerősítésének és továbbmélyítésének céljával látogatott magas szintű magyar delegáció Pekingbe – jelentette ki Orbán Viktor kormányfő szerdán a kínai fővárosban, a Li Ko-csiang miniszterelnökkel folytatott megbeszélés elején. A kínai kormányfő azt hangsúlyozta, hogy országa és Magyarország régi barátok.

A  Hszinhua hírügynökség helyi idő szerint szerdán késő este kiadott jelentése szerint a nagy infrastrukturális beruházások megvalósítását és kiemelt közös projektek jó előkészítését szorgalmazta Li Ko-csiang Orbán Viktorral Pekingben tartott találkozóján, konkrétan is megemlítve a Magyarországot Szerbiával összekötő vasút korszerűsítését.

Orbán a Hszinhua jelentése szerint a tárgyaláson ígéretet tett arra, hogy a Kína és Európa közötti együttműködésben Magyarország pozitív szerepet fog játszani, s jelezte, országa kész a már előkészítés alatt álló nagy projektek végrehajtására, így a Budapest–Belgrád-vasútvonal korszerűsítésére.

A magyar és kínai gazdasági vegyes bizottság keddi ülésén eldőlt, hogy már e hónap végén elkezdődhetnek a vasútvonal felújításának előkészületei. Mint azt korábban megírtuk, az integrált vasútfejlesztésnek köszönhetően Budapesten futhat keresztül mind a Balkán, mind Törökország, mind a Távol-Kelet felől Európába özönlő áruk tömege. Így hazánk lehet a fő ütőér Európának mind a Kínával, mind a Törökországgal és a balkáni államokkal folytatott kereskedelemben.

A találkozó során a két kormányfő jelenlétében több kétoldalú megállapodást is aláírt a kínai és a magyar fél, többek között a két ország tudományos intézményei, turisztikai legfelső hivatalai révén.