A háztartások és a közintézmények energiaköltségeinek csökkentésén túl a kormány a gazdaság egyéb szektoraira is ki akarja terjeszteni a rezsicsökkentést, az ipari felhasználású energia árát is csökkenteni szeretné – tudatta pénteken Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Unió állam- és kormányfőinek tanácskozását követően.
A miniszterelnök ismét megerősítette: álláspontja az, hogy a versenyképesség kulcsa a jövőben az energia ára lesz. Az ipari felhasználású energia árcsökkentésének részletei ismertetését „egy, a választások utáni sajtótájékoztató témájának” nevezte a kormányfő.
Orbán közölte, hogy március 27-én adják majd át Szada közelében a Szlovákiát és Magyarországot összekötő földgázvezetéket, amely uniós támogatással valósult meg.
Folytatni szeretnék a munkát
A Napi Gazdaságnak adott interjúban úgy értékelt: „Kellő szerénységgel, mégis büszkén mondhatjuk, hogy lábra állítottuk Magyarországot”. Orbán szerint a kétharmad Magyarország legfontosabb versenyelőnye. A választóktól azt kérik, tegyék lehetővé, hogy a kormány folytathassa a megkezdett munkát. A miniszterelnök szerint ma már az ország képes egy olyan új korszak megnyitására, amelyben érdemes nagy célokat kitűzni. E célok között említette a német gazdasági növekedés kétszeresének elérését, a magyar tulajdonú exportképes középvállalatok számának növelését 2-ről 12 ezerre, a gazdaságba jutó uniós támogatások megsokszorozását, illetve azt, hogy Magyarországon legyen a legolcsóbb energia Európában.
Orbán a PécsMa.hu portálnak adott interjúban beszélt arról, hogy az elmúlt négy évből a rezsicsökkentésre és a dunai árvíz kivédésére a legbüszkébb. A pécsi tévének pedig úgy fogalmazott: „az erőnk az egységben van, nemcsak a választáson, hanem utána is”. „Nemsokára eljutunk odáig, hogy lesz Magyarországon egy új vállalat – mi ezt úgy hívjuk, hogy első magyar közhasznú vagy közszolgáltató vállalat. Az lesz a dolga, hogy úgy adjon az embereknek energiát – nemcsak a háztartásoknak, hanem az iparnak és a kis- és középvállalkozóknak is –, hogy nem akar ezen profitra szert tenni” – hangsúlyozta.
A dunakeszi Telekeszi tévének március 18-án úgy nyilatkozott: a következő években is meg kell védeni azt, ami különösen fontos a magyaroknak, a rezsicsökkentést, a családtámogatásokat, a munkahelyvédelmi programokat, és újabb csökkentéseket kell végrehajtani. A miniszterelnök szerdán tíz pontban foglalta össze a gazdaság átalakításának további lépéseit: Magyarország újraiparosítása, a munkát terhelő adók csökkentése, a külkapcsolatok erősítése keleten és nyugaton, a birtokszerkezet átalakítása, a bankrendszer átalakítása, a teljes foglalkoztatottság elérése, a lakossági állampapír-állomány növelése, innovációs központok létrehozása, még olcsóbb energia, a népességfogyás elleni küzdelem.
Orbán Viktor Brüsszelben az ukrajnai helyzetről is beszélt. Mint mondta: Magyarország olyan demokratikus Ukrajnát akar, amely elfogadja az európai normákat, és a magyar szempontból legfontosabb kérdésben, a nemzeti kisebbségek védelme kérdésében is makulátlan.
A kormányfő kifejtette, hogy a csúcstalálkozón az ukrajnai válsággal kapcsolatban a tagállami vezetők egyfelől megfogalmazták Ukrajnával szembeni követelményeiket, másfelől döntöttek az Oroszországgal szembeni szankciók bővítéséről. Ami a kijevi vezetéssel szembeni elvárásokat illeti, Orbán szerint a csúcsvezetők által elfogadott szöveg a leghatározottabban kiáll a nemzeti kisebbségek védelme mellett, felhívja az ukrán kormányt arra, hogy az alkotmányozási folyamatban kellő súllyal vegye figyelembe a területi és a nyelvi sokszínűséget, és mutasson erőt minden olyan szélsőséges erővel szemben, amely föllép a sokszínűség ellen.
Ezzel kapcsolatban a kormányfő kitért arra: Magyarország nem írta volna alá Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási megállapodást, ha Ukrajna valóban eltörli a nemzeti kisebbségek hivatalos nyelvhasználatát engedélyező törvényt. Magyarország nem csupán rossznak, hanem egyenesen illegitimnek minősítette a törvény eltörlését, amit aztán az államfői teendőket átmeneti jelleggel ellátó Olekszandr Turcsinov parlamenti elnök nem írt alá.
Az Oroszországgal szembeni intézkedések terén az unió nem lépett túl az előzetesen kijelölt második fázison, vagyis nem tért át a messzemenő hatással járó gazdasági szankciókra – jelezte a kormányfő. Mint elmondta, a mostani bővítés után 33 nevet tartalmaz a vízumtilalommal és vagyonbefagyasztással sújtott tisztségviselők listája. A csúcsvezetők döntöttek az Oroszországgal való uniós, illetve kétoldalú tárgyalások lemondásáról is. Orbán Viktor a sajtótájékoztatón egy erre vonatkozó kérdésre adott válaszában leszögezte: a paksi atomerőmű bővítésének kérdését ez nem érinti, az ugyanis lezárt ügy, amelyen már nincs miről tárgyalni.
A magyar kormányfő megjegyezte, hogy Ukrajna ma nagyon nehéz helyzetben van, állami létének gazdasági alapjai kérdőjeleződtek meg, és ilyen körülmények között az EU részéről az a helyes politika, ha Ukrajna melletti kiállását, az ország támogatásának a készségét hangsúlyozza. Orbán szerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) „technokrata szemléletű követelményeket”, így jelentős energiaár-emelési követelményt fogalmazott meg Ukrajnával szemben.
A miniszterelnök közölte, hogy március 27-én adják át Szada közelében a Szlovákiát és Magyarországot összekötő földgázvezetéket, amely uniós támogatással valósult meg, és amely azt teszi lehetővé, hogy Magyarország – kapcsolódva a szlovák–cseh összeköttetéshez – észak-európai, vagyis nem orosz eredetű gázt fogadjon adott esetben. Megjegyezte, hogy ennek a gazdaságossága ugyan kérdéses lehet, ám bizonyos helyzetekben – mint amilyen most is előállt Ukrajnával kapcsolatban – előtérbe kerül az energiaellátás biztonsági vetülete.
A miniszterelnök beszámolt arról, hogy az EU-csúcson Ukrajnától függetlenül is megvitattak energiapolitikai kérdéseket. Kifejtette azon véleményét, hogy az európai versenyképesség kulcskérdése a jövőben az energia ára lesz. Ezzel kapcsolatban bejelentette: a magyar kormány a háztartások és a közintézmények energiaköltségeinek csökkentésén túl a gazdaság egyéb szektoraira is ki akarja terjeszteni a rezsicsökkentést, olcsóbbá kívánja tenni az ipari felhasználású energiát.
Az uniós országok közt zajló vitában Magyarország a többi visegrádi országgal együtt azt a brit álláspontot vallja, amely szerint az atomenergia-termelés fejlesztése ugyanúgy támogatást érdemel, mint az úgynevezett megújuló energiaforrások felhasználásának az aránynövelése. Az energiapolitikával szorosan összefüggő klímapolitikát illetően a kormányfő azt hangsúlyozta, hogy az üvegházhatást okozó gázkibocsátás tervezett csökkentésének ütemezésekor a tagországoknak minél nagyobb döntési szabadságot kell biztosítani a 2020 utáni évtizedekre szólóan.
Az unió által Oroszország ellen alkalmazott szankciók kapcsán a kormányfő még az uniós csúcs második napjára érkezve kijelentette: az Oroszországgal szemben alkalmazandó büntetőintézkedések harmadik körével, az esetleges széles körű gazdasági szankciókkal kapcsolatban nem került szóba az orosz részvétel felfüggesztése a paksi atomerőmű bővítésében, és nem is fog.
Csütörtökön az Európai Unió állam- és kormányfői arra jutottak, hogy 12 személlyel bővítik azt a jelenleg 21 nevet tartalmazó listát, amellyel beutazási tilalmat és vagyonbefagyasztást rendeltek el az Ukrajna területi egységét és szuverenitását veszélyeztető személyekkel szemben.
