„Kellő szerénységgel, mégis büszkén mondhatjuk, hogy lábra állítottuk Magyarországot” – értékelte az elmúlt ciklust a kormányfő. Úgy fogalmazott: az elmúlt négy évben „iszonyatos erőket mozgósítottunk, hogy ismét a magunk urai lehessünk”, és mára ez sikerült. Kiemelte, hogy az eredményeket az Európai Unió is elismeri, a legutóbbi országjelentés alapján az ország az államadósság, a költségvetési hiány, az export tekintetében a jól teljesítők közé tartozik.
„Nemcsak arról van szó, hogy egyetlen év adata alapján kivergődtünk a túlzottdeficit-eljárásból és a megfenyíthetőség állapotát elkerültük, hanem arról, hogy a következő éveket is rendben valónak látják” – mondta a miniszterelnök, hangsúlyozva: ez annak az Európai Uniónak a véleménye, amely nem vádolható elfogultsággal, és „amellyel komoly gazdaságfilozófiai vitákat folytattunk, és több ügyben is perben állunk”.
A gazdasági válságról szólva emlékeztetett: Magyarország végig azon az állásponton volt, hogy a válság nem konjunkturális, hanem szerkezeti típusú, amire válaszul új szerkezetű gazdaság kiépítésére kell törekedni. Példaként az ország újraiparosítását említette, amelynek eddigi eredményei alapján reális célkitűzésnek látja, hogy a 2018-as ciklus végére Magyarország legyen Európa legiparosodottabb országa.
„Gazdasági szerkezetben és gazdasági stratégiában gondolkodunk, amelynek lényeges eleme a magyar források magyar gazdaságon belül tartása, másképpen közelítünk a világgazdaság nagy szereplőihez is” – mondta a kormányfő. Hangsúlyozta, hogy saját lábon állni és a magunk által kijelölt irányt követni nem azonos az izolálódással, a magyar gazdaság része volt és része marad a globális gazdaságnak. Szakítottak ugyanakkor a korábbi magyar külgazdasági doktrínával, amely azt kereste, „hova kell lecsatlakoznunk”; ehelyett úgy alakítják a külgazdasági kapcsolatokat, hogy a világgazdaság minden jelentős szereplője Magyarország sikerességében legyen érdekelt.
Kiemelte, hogy ez nemzeti megközelítés. „Szokás azt mondani, hogy a globalizált gazdaságban a nemzeti érdek nem fontos, és más szempontok megelőzik, de ezt senki nem gondolja komolyan” – mondta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy górcső alá véve bármely jelentős világgazdasági szereplőt, akár Németországot, akár az Egyesült Államokat, jól látszik, hogy nemzeti érdekeik mentén politizálnak. Úgy véli, az az ország, amely nem saját, jól felfogott érdekei mentén politizál, önmaga fennmaradását kérdőjelezi meg.
Az új szerkezetű gazdaság kiépítésének, a nemzeti érdekek sikeres érvényre juttatásának feltételei között a miniszterelnök a politikai egységet és az erős felhatalmazást emelte ki. „A kétharmad Magyarország legfontosabb versenyelőnye – fogalmazott, – ezt onnan is tudhatjuk, hogy ezt támadták a leginkább.” Úgy vélekedett, az elmúlt években az ország azért tudott megfelelő válaszokat adni a gazdasági válság kihívásaira, mert a kormány a kétharmados felhatalmazás birtokában gyorsan tudott reagálni, döntéseket hozni.
„2014 tétje Magyarország számára, hogy megőrizzük ezt a versenyelőnyünket, mert abban a helyzetben, amelyben a világ van, a stabilitás, a gyorsaság, az erő a legfontosabb tényezők” – mondta Orbán.
A miniszterelnök szerint ma már az ország képes egy olyan új korszak megnyitására, amelyben érdemes nagy célokat kitűzni. E célok között említette a német gazdasági növekedés kétszeresének elérését, a magyar tulajdonú exportképes középvállalatok számának növelését 2-ről 12 ezerre, a gazdaságba jutó uniós támogatások megsokszorozását, illetve azt, hogy Magyarországon legyen a legolcsóbb energia Európában. „Ha az unió nem is képes rá, mi, magyarok legyünk versenyképesek az Egyesült Államok energiaiparával” – jelentette ki.
A Fidesz következő négy évre szóló programja a kormányfő szerint egy szóban összefoglalható: „folytatjuk”. Mint mondta, azt kérik a választóktól, tegyék lehetővé, folytassák, amit eddig tettek, mert végig akarják vinni azt, amit elkezdtek. „Egyébként pedig miről is beszélünk? Mindenki megtapasztalta, hogy milyen, ha az egyik vagy ha a másik oldal kormányoz. A szavak helyett a tettek beszélnek” – fogalmazott a miniszterelnök.
Az új gazdasági modell elemeit firtató kérdésre egyebek mellett elmondta: az államadósság finanszírozásába nagyobb arányban kell hazai forrásokat bevonni, végig kell vinni az iparosítást, megváltoztatni a bankszektor tulajdoni viszonyait, mert az ország nem állhat úgy a saját lábán, ha a bankrendszere ötven százaléka nincs nemzeti kézben.
A mezőgazdaságban a kis- és középbirtokok arányának nyolcvan százalékra emelését sorolta a legfontosabb elemek közé. Ugyancsak kiemelte az innovációs központok kiépítését, a munkát terhelő adók csökkentését, a gazdaságban a demográfiai szempontok érvényesítését, a teljes foglalkoztatottság irányába való elmozdulást.
