Az IÁ – vagyis akkori elődje, az ILIÁ – 2013-ban töltötte ki Szíriában a polgárháború miatt beállt hatalmi vákuumot, kezdetben néhány száz vagy néhány ezer fegyveres ellenőrzött pár települést; a szervezet főleg külföldiekből, a környező országok és Európa kiábrándult muszlimjaiból és csecsenekből állt, majd szíriai sikereik után nagyon megerősödtek, végül júniusban kikiáltották az iszlám kalifátust – idézte fel az MNO kérdésére Csicsmann László, a Budapesti Corvinus Egyetem docense.
A Közel-Kelet-szakértő azonban arra is emlékeztetett: bár Szíriában a lakosság egy részének támogatását is élvezik – vagy jobban mondva élvezték –, hiszen szilárd pontot jelentettek a több éve dúló polgárháború borzalmai között, és megszervezték az alapvető ellátást is, Irakban is alapvetően a szunnita lakosságra, illetve annak törzsfőnökeire tudtak támaszkodni, akik Máliki síita kormányával szemben kezdetben örömmel látták az IÁ előretörését.
Mindent megtesznek, hogy jól megszervezzék az uralmuk alatt álló települések életét, de abban az értelemben nem beszélhetünk államról, ahogyan a mi európai logikánk vagy a nemzetközi jog diktálná – foglalta össze a helyzetet Csicsmann. És a helyi törzsfőnökök támogatása nélkül a néhány tízezer harcos nemhogy megtartani és megszervezni, de elfoglalni is képtelen lett volna nagyobb településeket, mint például az 1,2 milliós Moszult. A Közel-Kelet-szakértő szerint ezért kicsi a valószínűsége, hogy hosszabb távon be tudnának rendezkedni.
Az, hogy mennyire iszlám, megint más kérdés – természetesen ők magukat tekintik az ezerszínű iszlámon belül az autentikus muzulmánoknak és a síitákat nem is tekintik mohamedánoknak –, és áthatja az életüket is valamiféle élcsapatszemlélet – mutatott rá a szakértő; mint mondta, az IÁ tagjainak küldetéstudatuk, missziójuk van a saját Korán-értelmezésük terjesztésére bármilyen eszközzel; az iszlám világban azonban kinézik őket, és még a szunniták közül is sok vallástudós közölte, hogy az IÁ tagjai nem is valódi muszlimok.
Az IÁ tagjai ugyanakkor mind iszlám, mind államalapító szerepüket nagyon komolyan veszik: például vilájának hívják a tartományaikat, amely az egykori Oszmán Birodalom vilajeteit idézi, és hagymázas térképeik is az egykori nagyhatalom újjáélesztését vizionálják. Az Iszlám Államot vezető, titokzatos Al-Bagdadi például kalifának nevezteti magát – a kalifátust 1924-ben a birodalom felbomlásakor törölték el.
Az Iszlám Állam fővárosa jelenleg a Debrecen méretű Rakka, ahol – a Reuters jelentései szerint – nemcsak hogy kiépítették az államhoz hasonló rendszerüket a szélsőségesek, és sikerrel működtetik, de még a politikailag passzív lakosság is úgy tűnik, hogy kezd megbékélni a helyzettel; mint Csicsmann elmondta, az egyik első dolga volt a szervezetnek a szíriai város elfoglalásakor, hogy hatóságilag levitték a kenyér árát, emellett saját közigazgatást építettek ki, illetve átvették a már meglévő rendszereket, ezt pedig a lakosság is pozitívan fogadja.
A városban ugyanakkor nemcsak a sariát, az iszlám törvénykezést vezették be, hanem kőkemény rasszista diktatúrát is – ennek egyik faramuci következménye lett, hogy az iszlamisták egyik élcsapatát alkotó csecsenek a társadalmi hierarchia legaljára kerültek Rakkában az európaiakkal egyetemben. Nem véletlen – mutatott rá ennek kapcsán a szakértő –, hogy kiábrándultak, és a csecsen önkéntesek mennének már haza, ha tehetnék.
A dzsihadisták működtetik a vízhálózatot, biztosítják az elektromos áramot, béreket fizetnek, szabályozzák a közlekedést, működtetik a bankokat, iskolákat és pékségeket, sőt a vásárlói panaszok kezelésére fogyasztóvédelmi irodát is nyitottak – írta nemrég a Reuters. Korábbi rakkai cikkünkért kattintson ide!. A rendszer olajozott működésének biztosítására emellett az iszlamisták masszív iskolai agymosásba is kezdtek.
A másik tényező, amely visszaüt, a kíméletlen brutalitás – szögezte le Csicsmann. A könyörtelenségük jó reklám volt egykor – hiszen milliók és milliók osztották meg a lefejezős képeket, videókat, az IÁ mesterien használta a kommunikációs forradalom eszközeit, ezzel jól megkülönböztethető „brandet” épített például az al-Kaidától. Így hamar népszerűekké válhatott a kiábrándult, nyugati országokban élő muszlimok körében, valamint sikerrel provokálhatta a Nyugatot is, például az újságírók lefejezésével – illetve a síitákat a síita libanoni tiszt kivégzésével. Ilyen tömeges brutalitásra Irakban 2003 óta nem volt példa – emlékeztetett Csicsmann. Nem véletlen, hogy a csecsenek után az európai harcosok is inkább hazatérnének, hiszen valójában egyáltalán nem voltak felkészülve arra, hogy ilyesmiben is részt kell venniük.
Ugyanígy a brutalitásuk listája – amelyen előkelő helyen szerepel a keresztényirtás is – politikai értelemben is kirántja alóluk a talajt, ez már az őket kezdetben támogató szunnita törzsfőnököknek is sok – mondta a szakértő. Ugyanakkor vélhetően a gyermekek tömeges besorozása vagy öngyilkos merénylőként alkalmazása sem teszi szimpatikusabbá a szélsőségeseket.
De ha szervezetileg-politikailag képesek lennének is fenntartani vagy akár növelni is „államuk” területét, katonailag nem sok esélye van az IÁ-nak – mondta Csicsmann. Bár a CNN szerint sokkal többen vannak, mint eddig a CIA sejtette, a kurd peshmergák fokozatosan szorítják vissza őket, és sok, korábban szunnyadó állapotban lévő síita milícia újraaktiválódott, zászlajaik alá pedig özönlenek az önkéntesek.
Ami pedig a külpolitikát illeti, lassan beiktatják azt az iraki kormányt, amely számíthat Amerika és szövetségesei hatalmas katonai erejére; ezzel szemben pedig biztosan nem állhatja a sarat a minden oldalról támadott iszlamista terrorállam.
