Új frontot nyit Ferenc pápa húsvétos gesztusa

Kinyitotta a párbeszéd lehetőségét a keleti kereszténység felé, de ezzel újabb kötelességei adódnak, miközben pozitív üzenetet kap Moszkvából. Interjú Török Csabával.

Következő állomásunk 1582: ekkor reformálták meg a Julián-naptárat, XIII. Gergely alatt. Az úgynevezett gregorián naptár a szökőévszámítás korrekciójával igyekezett pontosabbá tenni a napév alapú időszámítást. Az évszázadok alatt felhalmozódott „naptárkésést” azzal korrigálták, hogy október 4-e után 15-e következett. Ezt a reformot idővel a teljes nyugati világ átvette, majd az 1917-es forradalom után az orosz területeken is bevezette az állam.

– Ugyanakkor – folytatja Török Csaba – az ortodox közösségek megtartották a korábbi, Julián-naptár szerinti számítást. Ez okozza, hogy a nyugati, tehát római katolikus és protestáns, valamint az ortodox keleti liturgikus naptárak között eltérés van, ami a napéjegyenlőség- és holdtölteszámítás okán húsvét esetében nagyobb is lehet a két naptár stabilan számítható eltérésénél.

Hogy mi lehet ezek után a „tárgyalási alap”?

– A római pápa a katolikus hívek lelki vezetője, így joghatósága csak a katolikus egyházra terjed ki. A dátumvita tulajdonképpen a katolikus–ortodox kapcsolat terén áll fel: itt a pápa adott esetben gesztust tehet. Ez természetesen újabb nehézséget okozna, hiszen a nyugati protestáns közösségektől válna külön a katolikus húsvéttartás – figyelmeztet Török Csaba.

Hogy ne áldozza fel Ferenc pápa az egyik párbeszéd-lehetőséget a másik oltárán, a médiareferens katolikus pap a helyzetet a következőképp látja feloldhatónak.

– Azt a fő kérdést kell tudni megválaszolni, hogy maga a katolikus–ortodox–protestáns „háromszög” ki tud-e egyezni. Ha Róma egyedül lép, akkor az arányok módosulnak, de nem jön létre összkeresztény egység.

A tárgyalás tehát, ha Ferenc pápa komolyan veszi, nem is csak egy frontos lesz, és bizonyára nem kevés időt vesz majd igénybe. Török Csaba is hasonlóan lát az ökumenikus közeledés távcsövén.

– Az ökumenikus mozgalom, a keresztény egységtörekvés elmúlt évtizedeiben sokszor és sokan tettek kísérletet a téma felvetésére. A legmagasabb szintű egyeztetésre, tárgyalásra még nem került sor e kérdésben. Ha ilyen szándék megmutatkozik minden érintett fél részéről, akkor annak első lépése a teológus-szakértők egyeztetése lesz, ezt követhetik a hivatalos szervek lépései, azok egyházvezetői megerősítése. Tekintve, hogy az eltérés tárgya teljesen világos, annak tisztázása nem igényel időt. A fő kérdés az, hogy valós szándék és eltökéltség áll-e fenn minden érintett fél esetében.

A pápa váratlan bejelentésén kívül még egy történelminek tűnő közlés is elfért az elmúlt hetek hírei között: Moszkvából jött üzenet, hogy lassan vége a vonakodásnak, találkozhat Ferenc pápa és a legnépesebb ortodox keleti keresztény közösség vezetője, a moszkvai pátriárka, Kirill.

Nem szerepel az agendában Ferenc pápa látogatása Moszkvába. Programozva van viszont egy találkozó Kirill pátriárka és a pápa között. ( ) Az a reményem, hogy ez a pápa és ez a pátriárka békül meg egymással.

E szavak Hilarion metropolitától származnak, aki Kirill pátriárka „külügyminisztere”. Bár erről a bizonyos találkozóról még mindig „csak” szó van – ez sem kevés –, és a közeli jövő kitétel is jelenthet akár egy vagy két évet is, számunkra külön öröm, hogy lehetséges, független helyszínként Moszkva Ausztriáról vagy Magyarországról beszél.

I. rész: Békével a megapoliszba
II. rész: Hurrikánkán
III. rész: Importkatolikusok
IV. rész: Így jár az a feleség, akit az anyós választ ki
V. rész: Bizony éledeznek

VI. rész: Jirimij és Jan Nyikityin hóna alatt

VII. rész: Ahol Sztálin egyszerre kacsintott és ölt

Mivel azonban a találkozónak a tárgya nem kifejezetten a húsvét mint a kereszténység legfontosabb ünnepének naptári egységesítése volna – hanem egy intézményesen sem biztos, hogy kisebb súlyú kérdés, az 1054-es egyházszakadás (szkizma) ügyének történelmi rendezése –, amennyiben ezt is felveszik az agendába, az megnövelheti az előkészület idejét.

– Mivel az előző pápaságok is nagy hangsúlyt fektettek az ortodoxiával való megbékélésre és párbeszédre, azt mondhatjuk, hogy Kelet és Nyugat találkozása szívügye a feleknek. Ha létrejönne a római pápának és minden oroszok pátriárkájának a találkozója, az mindenképpen alkalmat teremthetne egy ilyen irányú előrelépésre. Mivel azonban Ferenc pápa felvetését hivatali szintű lépések – hangsúlyozom: eddig még – nem követték, minden ilyen irányú latolgatás pusztán spekuláció lenne – teszi egyértelművé Török Csaba.

A katolikus egyház tévéreferens papja szerint ugyanakkor az biztosan fontos üzenet, hogy Hilarion metropolita „azon véleményének adott hangot, hogy 'ez' a pápa és 'ez' a pátriárka találkozhat egy 'semleges' területen”.