A londoni központi büntetőbíróságon, a híres Old Bailey-ben folytatódott hétfőn Julian Assange kiadatási eljárása, amit idén tavasszal a koronavírus-válság szakított félbe. A brit sajtó szerint most is leginkább a járványhelyzet függvénye, hogy három hét múlva kiderül-e: Nagy-Britannia kiadja-e az Egyesült Államoknak a WikiLeaks alapítóját, akit egy amerikai bíróság 17-rendbeli kémkedéssel és egyrendbeli számítógépes betöréssel vádol.
Az eljárás hatalmas nemzetközi figyelem mellett zajlik, az Old Bailey-nél hétfő délelőtt több tucat ember tüntetett Assange kiadatása ellen – köztük voltak az oknyomozó újságíró barátai és családtagjai, illetve civil szervezetek képviselői is.
John Shipton – a vádlott édesapja – a bíróság épülete előtt megjelent újságíróknak tett nyilatkozatában kifejette: fia ellen olyan kirakatper zajlik, ami a szabad sajtó működését is ellehetetleníti.
Julian Assange’s father John Shipton has described his son’s extradition hearing as an „abuse trial”, adding that his case in „very significant” for both the UK and the free press around the world.
Get the latest news: https://t.co/Cei3L3hwei pic.twitter.com/BxmcfMvA18
— SkyNews (@SkyNews) September 7, 2020
A tárgyalásra érkező 49 éves Assange-t a fotóriporterek nem tudták lencsevégre kapni, így már hosszú hónapok óta nem látták a nyilvánosság előtt. Egészségügyi állapotáról mindenesetre megannyi pletyka kering: brit sajtóinformációk szerint rosszul bírja a szigetország egyik legszigorúbb fegyintézetét, a londoni Belmarsh börtönt, ahol tizenhat hónapja tölti a mindennapjait.
Amerikában akár halálbüntetést is kaphat a kiszivárogtató
Fotó: Reuters
Az amerikai elnökválasztás eredménye is közbeszólhat
Assange évek óta romló egészsége, valamint az apja által is emlegetett újságírói szabadság a védelem ütőkártyái lesznek a per folytatásában, állítják szakértők, akik szerint elsősorban az szorul bizonyításra, hogy Washington a WikiLeaks-botrány során kiszivárogtatott, politikailag érzékeny információk miatt akarja meghurcolni a férfit. Az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok közötti kiadatási szabályzat márpedig leszögezi: politikai ügyek esetén nem szabad átadni a vádlottat a másik országnak. Amennyiben az Egyesült Államok mégis megkaparintja a korábban az Ecuador londoni nagykövetségen élő Assange feletti joghatóságot, akkor kémkedésért állítják bíróság elé, s akár 175 év börtönbüntetéssel is sújthatják majd.
Egy másik szempont a novemberben esedékes amerikai elnökválasztás kimenetele lehet. Kora tavasszal a hekker és jogi csapata épp a londoni bíróságon állították: Donald Trump amnesztiát ajánlott azért cserébe, ha Assange letagadja az oroszok szerepét a Demokrata Párt e-mailjeinek 2016-os, az elnökválasztás eredményét is befolyásoló kiszivárogtatásában. Az amerikai elnök szerint ugyanakkor ilyesmi sosem történt, ő közvetlenül és közvetetten sem kereste meg Assange-t.
