Medvegyev a megbeszélést követő közös sajtóértekezleten azt mondta, az orosz vállalatok egy része kifejezetten azt kéri tőle, hogy az ellenszankciók „örökre” érvényben maradjanak. Nem zárta ki ugyanakkor, hogy ha Ukrajnában elmozdulás történik a – Moszkva által belső konfliktusnak mondott – válság rendezése terén, akkor javulhat az Oroszország és az EU közötti viszony is.
„Ha nem sikerül előrelépni, akkor a szankciók és a mi ellenszankcióink is sokáig megmaradnak. De ilyen körülmények között is lehet élni és fejlődni” – mondta.
Hozzátette, hogy sokkal fontosabbnak tartja az egyes uniós tagállamokkal való kétoldalú, mint az EU egészével való kapcsolattartást.
„Normális kapcsolatokat akarunk az EU-val, de addig, amíg az EU nem akarja ezeket helyreállítani, semmit sem fogunk tenni” – fogalmazott a kormányfő. Ha Brüsszel rontotta el a viszonyt, akkor neki is kell azokat helyreállítania – tette hozzá.
Célzást tett rá, hogy az EU-nak új vezetése van, amely ezt megtehetné.
Rinne azt hangoztatta, hogy az EU-orosz kapcsolatok normalizálásának ügye a „feszültséget keltő” ukrajnai konfliktus rendezésének függvénye, amelyben Oroszországnak „kulcsszerepe” van.
Kifejezte reményét, hogy a „normandiai négyek” december 9-én esedékes párizsi csúcstalálkozóján sikerül majd előrelépni a minszki megállapodások megvalósítása terén, mert ez előfeltétele a szankciók feloldásának.
Vlagyimir Putyin orosz elnök júniusban 2020 végéig meghosszabbította az Oroszországot szankciókkal sújtó országokra, köztük az Európai Unió tagállamaira vonatkozó élelmiszer-behozatali embargót.
Ezt megelőzően az Európai Bizottság 2020. június 23-ig hosszabbította meg az Oroszország ellen a Krím félsziget 2014-ben történt orosz elcsatolása és a délkelet-ukrajnai beavatkozás miatt bevezetett, évente meghosszabbított, és a tavalyi kercsi incidens címén kiegészített, meghosszabbított gazdasági büntetőintézkedéseket.
