Stoltenberg Párizsban győzködné Macront

Megkezdődtek a decemberi londoni ­NATO-csúcstalálkozó előkészületei, aminek alaphangulatát várhatóan Emma­nuel Macron francia elnök minapi kritikus nyilatkozata adja meg. A Franciaország és az Egyesült Államok között bontakozó belső feszültség oldására Jens Stoltenberg ­NATO-főtitkár a jövő héten Párizsba utazik, amit egy tegnapi sajtótájékoztatón jelentett be. A főtitkár szerint a Macron által támogatott európai védelmi képesség önmagában nem lesz elegendő, szükségesnek tartja a NATO költségvetésének növelését is.

Párizsba utazik Jens Stoltenberg NATO-főtitkár (képünkön), hogy még a december elején Londonban tervezett csúcstalálkozó előtt egyeztessen Emma­nuel Macron francia elnökkel a szövetség jövőjéről. Macron november elején, a The Economistnak nyilatkozva agyhalottnak minősítette az észak-atlanti szövetséget, a francia elnök szerint ugyanis az Egyesült Államok már nem tartja tiszteletben a NATO alapszerződésének legfontosabb, a kollektív védelmet biztosító ötödik cikkelyét.

Szakmai körökben azóta terjed az az értesülés, miszerint az európai haderőt támogató Macron a londoni csúcstalálkozón újabb kirohanást tervez a szövetség ellen. Vélhetően ezt előzné meg Stoltenberg, aki sajtótájékoztatón jelentette be párizsi utazását. – Bizonytalan időket élünk, ezért erős többoldalú szövetségekre van szükség, mint a NATO, amelyet semmilyen eszközzel nem szabad gyengíteni – mondta a szervezet főtitkára. Stoltenberg szerint a ­NATO-tagországok egysége elengedhetetlen, azonban az európai szövetségesek önmagukban nem tudják szavatolni teljes biztonságukat. Úgy véli, nincs ellentmondás az európai és a transzatlanti egység között. – Mindkettőre szükség van, az egyik nem helyettesítheti a másikat – tette hozzá.

A főtitkár kijelentette továbbá, hogy Európának sokkal több erőfeszítést kell tennie saját védelme megerősítésére, de nem a NATO alternatívájaként, hanem olyan módon, hogy az erősítse a NATO európai pilléreit. – Ha távolítjuk Euró­pát Észak-Amerikától, gyengítjük a ­NATO-t és megosztjuk Európát is – fogalmazott. Arra is felhívta a figyelmet, hogy Nagy-Britannia európai uniós tagsága megszűnését, a brexitet követően a NATO védelmi kiadásainak 80 százaléka nem euró­pai uniós tagországoktól fog származni. A főtitkár tájékoztatása szerint a tagországok külügyminiszterei a decemberi londoni informális csúcstalálkozót készítik elő, illetve azt a dokumentumot, amely a világűrt hadműveleti szempontból operatív területté nyilvánítja, a légi, a szárazföldi, a tengeri és a kibertér területei mellett. A szerdai egynapos találkozó részle­teit ismertetve a NATO-főtitkár elmondta, a miniszterek más stratégiai kérdések megvitatása mellett áttekintik a NATO Oroszországgal ápolt kapcsola­tait, Kína erősödésének várható következményeit, az energiabiztonság és a fegyverellenőrzés jövőjét is.