Boris Johnson brit miniszterelnök a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában „képtelenségnek és visszataszítónak” nevezte, hogy Usman Khan, aki a London híd közelében elkövetett pénteki támadásban két embert megölt és hármat megsebesített, mindössze nyolc év letöltése után szabadlábra került.
Az egyik áldozat a 25 esztendős Jack Merritt volt, annak a büntetőjogi rehabilitációs programnak a koordinátora, amelynek rendezvényén Usman Khan – a konferencia egyik meghívott résztvevője – a késeléses támadást elkövette.
A Scotland Yard vasárnap esti bejelentése szerint a támadás másik áldozata a 23 éves Saskia Jones, aki ugyanebben a rehabilitációs programban tevékenykedett önkéntes szervezőként.
Mindketten a Cambridge-i Egyetemen szereztek diplomát, és a pénteki rendezvényt is az egyetem által öt éve indított, Learning Together – Közös tanulás – című kezdeményezés keretében tartották.
A kezdeményezés célja a börtönt megjárt elítéltek társadalmi rehabilitációjának elősegítése, és ebben a programban vett részt a pénteki merényletet elkövető Usman Khan is.
Jack Merritt a családja által a Scotland Yard útján vasárnap este közzétett nyilatkozat szerint hitt abban, hogy van visszaút a bűnből, és hitt a rehabilitációban is.
„Tudjuk, hogy Jack nem szeretné, ha ez a rettenetes, elszigetelt incidens ürügyként szolgálna a még drákóibb ítélkezés bevezetéséhez vagy ahhoz, hogy a szükségesnél hosszabb ideig tartsanak börtönben embereket” – áll a család közleményében.
Boris Johnson miniszterelnök ugyanakkor a vasárnapi BBC-műsorban kijelentette: „valószínűleg 74 körül” lehet azoknak a száma, akiket terrorizmus miatt ítéltek börtönbüntetésre, de Usman Khanhoz hasonlóan büntetésük letelte előtt elengedték őket.
Hozzátette: ha a konzervatív párti kormány a december 12-re kiírt előrehozott parlamenti választások után hivatalban marad, szigorítja az erőszakos, szexuális és egyéb súlyos bűncselekmények elkövetőire vonatkozó ítélkezési jogszabályokat.

Fotó: MTI/AP/Alberto Pezzali
A brit miniszterelnök szerint a jelenlegi legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezette előző, „balos” kormányokat terheli a felelősség annak a szabályozásnak a meghonosításáért, amelynek alapján az elítéltek a börtönbüntetés felének letöltése után szabadlábra helyezhetők.