Nem sokkal a BBC-interjú előtt Johnson külön nyilatkozatban szögezte le, hogy „teljesen fenntarthatatlan az eddigi hozzáállás, amely egyértelműen kudarcot vallott”.
A szigorítási tervekről szólva elmondta: terrorizmushoz kötődő súlyos bűncselekmények esetében a kormány szándéka szerint kötelező módon legalább 14 évi börtönbüntetést kell kiróni az elkövetőkre, és lehetővé kell tenni minősített esetekben a tényleges életfogytiglani büntetéseket, vagyis azt, hogy a terrorcselekményekért elítéltek soha ne kerülhessenek szabadlábra.
Johnson hozzátette: a tervezett szigorítások alapján a terrorcselekményekért és az egyéb, szélsőséges indíttatású bűncselekményekért megállapított börtönbüntetéseket az elítélteknek az utolsó napig le kell majd tölteniük, kivétel nélkül.
Usman Khant, a pénteki londoni késeléses terrortámadás elkövetőjét – akit a rendőrök a helyszínen agyonlőttek – 2013-ban ítélték jogerősen 16 évi börtönre azzal a kikötéssel, hogy minimum 8 év letöltése után kerülhet feltételesen szabadlábra.
Khant azonban már tavaly decemberben szabadlábra helyezték próbaidőre, figyelembe véve a vizsgálati fogságban töltött időt is.
Usman Khan ennek fejében vállalta, hogy folyamatosan elektronikus azonosító és nyomkövető eszközt visel magán.
Fotó: MTI/AP
Khant két társával együtt azért ítélték el 2013-ban, mert a vád szerint az al-Kaida terrorhálózat szimpatizánsaiként egyebek mellett a Londoni Értéktőzsde és angliai pubok ellen terveztek robbantásos merényleteket, illetve dzsihadista kiképzőtábort akartak létesíteni Pakisztánban.
A csoportot a rendőrség és a brit elhárítás (MI5) korábban hónapokig figyelte.
A pénteki támadás egyik halálos áldozata annak a rehabilitációs programnak a koordinátora volt, amelynek pénteki konferenciáján a támadó is részt vett meghívottként, közvetlenül a merénylet elkövetése előtt.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!