Koronavírus: történelmi összeomlás következhet Latin-Amerikában

Egész Dél-Amerikát elsodorhatja a koronavírus-járvány és az azt követő gazdasági válság – figyelmeztet a Goldman Sachs. Miközben a térségben egyre rosszabbak a statisztikák, Kubát és Venezuelát az Egyesült Államok nyomásgyakorlása sem kíméli.

Sao Paulo, 2020. június 25. A koronavírus-járvány miatt védõmaszkot viselnek az utasok a metrón Sao Paulóban 2020. június 24-én. A baltimore-i Johns Hopkins Egyetem összesítése szerint Brazíliában eddig 53 830 áldozata van a járványnak. Fotó: Sebastiao Moreira Forrás: MTI/EPA/EFE/Sebastiao Moreira

Csupa rossz hírrel kell szembenéznie a latin-amerikai és a karibi térség országainak. Az ENSZ júliusban figyelmeztetett arra, hogy a koronavírus vélhetően a régióban terjed a leggyorsabban, s az előrejelzés beigazolódott: a Johns Hopkins Egyetem adatai szerint Brazília, Mexikó, Peru, Kolumbia és Chile is a tíz legfertőzöttebb ország között van.

Ezzel összefüggésben érkezett szerdán a következő hideg zuhany, a Goldman Sachs befektetési bank a térség történelmi összeomlását vetítette előre.

A pénzintézet szerint Argentína, Peru és Mexikó is tartósan két számjegyű visszaesésre számíthat, összességében a régió a második világháborúban mutatott ilyen borzasztó gazdasági statisztikákat.

Mivel a latin-amerikai térség gazdasága a járványt megelőzően is rossz állapotban volt, a visszaesés hatása itt különösen fájdalmas. Szomorú példa a világon a második legtöbb megbetegedést regisztráló Brazília, ahol a súlyos járvány ellenére sem tudnak megfelelő mennyiségű tesztet, lélegeztetőgépet, védőfelszerelést beszerezni. Amíg a vírus szabadon tombol, a gazdaság sem állhat lábra, ezért egyre messzebb sodródnak a járvány kezeléséhez szükséges erőforrások.

A legutóbbi hírek szerint a koronavírus elleni harc eddigi sikerországa, Kuba sincs biztonságban.

A héten újra korlátozó intézkedéseket vezettek be a hatóságok, mert több fertőzésmentes hét után ismét felütötte a fejét a betegség. Szakértők szerint a szocialista szigetállamnak mégsem a járvánnyal gyűlik meg leginkább a baja, itt is a közvetett gazdasági hatás okoz problémát. Tavaly júliushoz képest Kuba turizmusa 23,6 százalékkal esett vissza, miközben Donald Trump amerikai elnök politikája miatt sok amerikai cégnek kellett kivonulnia a szigetről. Helyi tudósítások állandó készlethiányról számolnak be: üresek az élelmiszerüzletek, miután elfogyott az ország valutatartaléka. Miguel Díaz-Canel kubai elnök július végén jelentette be gazdasági reformtervét, ami a sziget importfüggőségét csökkentené. Havanna mindenekelőtt az agrárium fejlesztését célozza, de növelték a béreket, az export fokozása érdekében pedig liberalizálták egyes állami vállalatok működését is.

Venezuelában azonban teljes a kilátástalanság.

A világ egyik legnagyobb olajtartalékával rendelkező országban a múlt héten az utolsó fúrótorony is leállt, haldokló gazdaságának a koronavírus adta meg a kegyelemdöfést. Az Egyesült Államok korábban szankciókkal sújtotta Nicolás Maduro kormányát, Washington a nemzetközi energiapiactól akarta elvágni Venezuelát. Ehhez társult a járvány következtében zuhant nemzetközi kereslet, ám a Maduro-kormány látványosan képtelen kezelni a helyzetet.