Magyarország 65 éve, 1955. december 14-én nyert felvételt az Egyesült Nemzetek Szervezetébe (ENSZ). A 75 éve megalakult nemzetközi szervezet, amelyhez mára a világ szinte valamennyi független állama csatlakozott, azzal a céllal jött létre, hogy elősegítse a nemzetközi békét és biztonságot, valamint az államok közti együttműködést.
Az 1945. június 26-án San Franciscóban aláírt alapokmány az ENSZ hat fő szervét hozta létre, az ENSZ-család azonban ennél sokkal kiterjedtebb.
Az ENSZ Közgyűlése határozattal hozza létre az alapokat, programokat és hivatalokat, amelyek egy szűkebb területen tevékenykednek. Az ENSZ 15 szakosított intézménye ezzel szemben a világszervezettől függetlenül, külön nemzetközi szerződés alapján alakult meg. Ezek eredetileg gazdasági, szociális, kulturális, nevelésügyi és egészségügyi területen létrehozott kormányközi szervek, amelyek betagozódtak a világszervezetbe. Mindemellett pedig vannak olyan önálló szervezetek is, amelyek speciális területekkel foglalkoznak, saját jogalkotó testületük és költségvetésük van. Ezek az úgynevezett kapcsolódó szervezetek, amelyek bár önállóan, de az ENSZ-szel kötött együttműködési megállapodásnak megfelelően működnek.
Több mint fél évszázados tagsága alatt hazánk folyamatosan törekedett arra, hogy szakmailag kiemelkedő magyar szakértőkkel járuljon hozzá a nemzetközi szervezet céljaihoz, és így fokozatosan bekapcsolódott az ENSZ-család tevékenységébe
– többek között a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO), az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF), illetve az Egészségügyi Világszervezet (WHO) munkáján keresztül.
Fotó: ENSZ
Az aktív közreműködés eredményeképpen Magyarországot kétszer, 1968-ban és 1992-ben választották meg az ENSZ legfelső szintű politikai egyeztető, döntéshozó és végrehajtó szerve, a Biztonsági Tanács nem állandó tagjai közé
– a szerv öt állandó és tíz nem állandó tagból áll, ez utóbbiakat kétéves időtartamra választják.
1982-ben pedig hazánk adta a nemzetközi szervezet legfontosabb tanácskozó és képviseleti szerve, a Közgyűlés soros elnökét Hollai Imre kommunista diplomata személyében a központi szerv 37. ülésszakán.
Amennyiben az ENSZ megszavazza, 2022-ben ismét Magyarország delegálja majd a Közgyűlés elnökét.
Fotó: ENSZ
Hazánk aktív szerepet vállalt a szervezet katonai békefenntartó misszióiban is, jelenleg Nyugat-Szaharában, valamint Libanonban szolgálnak honvédeink. Az ország ENSZ iránti elkötelezettségét bizonyítja az is, hogy Budapest több szervezet és szakosított intézmény regionális központja lett, köztük az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR), az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek (ILO) is.
