időjárás 1°C Szimonetta 2021. October 28.
logo

Hátba szúrta Donald Trumpot magas rangú tábornoka

Dócza Edith Krisztina
2021.09.16. 06:10
Hátba szúrta Donald Trumpot magas rangú tábornoka

Mark Milley, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője a január 6-i, capitoliumi történek után olyan intézkedéseket hozott, amelyekkel korlátozta volna Donald Trump nukleáris fegyverekre vonatkozó törvényes hatalmát – derült ki Bob Woodward és Robert Costa, a The Washington Post amerikai napilap egykori újságíróinak könyvéből, amely idén szeptemberben fog megjelenni. Egy magas rangú védelmi tisztviselő elmondta, a tábornok két alkalommal is Kínába telefonált az ügyben, először néhány nappal a 2020-as elnökválasztás előtt, majd a január 6-i, capitoliumi események után két nappal. A hamarosan megjelenő könyv szerint Milley biztosította a kínai hadsereget, ha Trump támadásra készülne, arról értesíteni fogja őket. A könyvben állítólag arról is szó van, hogy Milley azt is el akarta érni a magas rangú katonai tiszteknél, hogy ha Trump elrendelné a nukleáris fegyverek bevetését, őt is vonják be a folyamatba, ehhez szintén nem volt joga. A tábornokot még maga Trump javasolta a vezérkari főnökök egyesített bizottságának élére.

A megszellőztetett vádakra Trump a Newsmax hírportálnak nyilatkozva úgy reagált, hogy Peking és Washington viszonya ugyan soha nem volt felhőtlen, de annak híresztelése, hogy megtámadná a távol-keleti országot, csupán figyelemelterelés az afganisztáni kivonulás kudarcáról. 

– Azt állítani, hogy megtámadnám Kínát, a legnevetségesebb dolog, amit valaha hallottam, és ezt mindenki tudja

– jelentette ki az exelnök, aki egyúttal árulásnak is nevezte Milley kijelentéseit.

Trump szerint, ha mindez igaz, bíróság elé állíttatná a tábornokot hazaárulás miatt, ugyanis az elnök tudta nélkül nem egyeztethetett volna kínai hivatali kollégájával ilyen ügyekben. Az előző elnök arról is beszélt, másképp kezelte volt az afganisztáni kivonulást, mint ahogyan azt utódja, Biden tette, akit az elmúlt napokban minden oldalról – a demokratáktól is – számos támadás ért a két évtizedig tartó háború kaotikus befejezése miatt. Trump elmondta, a tálibokkal olyan megállapodást kötött, amely számos feltételt megszabott, továbbá gondoskodott volna arról, senki se maradjon hátra, és semmilyen katonai felszerelés se maradjon Afganisztánban. Az Egyesült Államok mintegy 85 milliárd dollárt költött a felszerelésekre, Trump ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, „én voltam az, aki újjáépítette hadseregünket, Biden pedig eladta”.

– Vadonatúj repülőgépeket, több százezer kiváló minőségű puskát, éjjellátó szemüvegeket adtunk nekik. Ezek az emberek, Milley és Biden, akik ezt tették, alkalmatlanok

– szögezte le Trump.

Az exelnök a visszavonulásról úgy beszélt, mint „a legkínosabb dolog, ami valaha történt az Egyesült Államokkal”, tekintve, hogy kevesebb mint egy héttel az evakuációs műveletek befejezése előtt 13 amerikai katona esett áldozatul egy terrortámadásnak. Kihangsúlyozta, a dél-ázsiai országban rekedt afgánok különösen nagy veszélyben vannak, amiért korábban hosszú időkig az amerikai csapatokat segítették. Trump az afgán civilek névsoráról pedig úgy fogalmazott, „a Biden-adminisztráció átadta a táliboknak a gyilkossági listát”.

– Ha még hivatalban lennék, a hadsereg egészen addig ott maradt volna, amíg minden amerikai és szövetséges afgán el nem hagyja Afganisztánt

– szögezte le a volt elnök.

Miközben a szerzőpáros a 2024-es indulást fontolgató Donald Trumpra próbálja ráhúzni a vizes lepedőt, egy másik könyv is az amerikai polcokra került. A „Bidenék: az elnöki család hatalmi felemelkedésének ötven éve” egyik állítása, hogy Joe Biden jelenlegi amerikai elnök korábbi szenátori hivatali ideje alatt (1973–2009), a szenátus külügyi bizottságának vezető demokrata tagjaként olyan állítólagos korrupciós ügyekben vett részt, amelyek fia, Hunter Biden, valamint a szenátor bátyja, Jim Biden meggazdagodásához vezettek.

 

Borítókép: Donald Trump, az Egyesült Államok előző elnöke. Fotó: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo