időjárás 12°C Szimonetta 2021. October 28.
logo

Példátlan válság jellemzi a francia–amerikai kapcsolatokat

Magyar Nemzet
Forrás: MTI, BBC, AFP
2021.09.18. 11:17 2021.09.18. 14:33
Példátlan válság jellemzi a francia–amerikai kapcsolatokat

Franciaország példa nélkül álló diplomáciai válságba került pénteken az Egyesült Államokkal és Ausztráliával, miután visszahívta washingtoni és canberrai nagykövetét.

Az Egyesült Államok, Ausztrália és Nagy-Britannia ugyanis szerdán új biztonsági partnerségi szerződést kötött AUKUS néven, és ezzel összefüggésben Ausztrália úgy döntött, hogy nukleáris meghajtású tengeralattjárókat vásárol az Egyesült Államoktól, egyúttal felmondja a Franciaországgal kötött, tizenkét dízel- és elektromos meghajtású tengeralattjáró gyártásáról szóló szerződését. Emiatt Franciaország egy 56 milliárd dolláros szerződéstől esett el.

Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter és Florence Parly, a védelmi tárca vezetője is a francia kormány csalódottságának adott hangot csütörtökön, közleményükben azt írták: a következetesség hiányáról tesz tanúbizonyságot, hogy kizárnak egy európai szövetségest a partnerségből egy olyan időszakban, amikor példátlan kihívások merültek fel az indiai- és csendes-óceáni térségben.

Szép franciásan mondva, ez egyszerűen hátba szúrás

– fogalmazott Jean-Yves Le Drian, majd pénteken visszahívta országa nagyköveteit. Közölte, hogy a lépésre a helyzet komolysága késztette Emmanuel Macron francia elnököt. Párizst mindössze órákkal azelőtt tájékoztatták a szerződés felmondásáról, hogy Joe Biden amerikai elnök, Boris Johnson brit miniszterelnök és Scott Morrison ausztrál kormányfő szerdán közös sajtótájékoztatót tartottak az AUKUS-ról.

A francia lépésre reagálva a washingtoni Fehér Ház közölte: sajnálják a francia lépést, és megpróbálják kiengesztelni Párizst. Marise Payne ausztrál külügyminiszter ugyancsak sajnálkozásának adott hangot, mondván: megértik Franciaország csalódottságát. Scott Morrison azonban tudatta: már a nyáron jelezte Emmanuel Macronnak, hogy elállhatnak a Franciaországgal kötött szerződéstől, mivel Canberrának erős kételyei vannak a hagyományos tengeralattjárók képességeivel kapcsolatban az új „stratégiai környezetben”, amellyel Ausztrália szembesült.

A diplomáciai válság komolyságát jelzi, hogy ez az első alkalom, hogy Franciaország visszahívta nagyköveteit az Egyesült Államokból és Ausztráliából.

A washingtoni francia nagykövetség emellett lemondta a péntekre szervezett gálavacsorát, amelyen az amerikai függetlenségi háborúban nyújtott francia segítség előtt tisztelegtek volna közösen az amerikaiakkal.

Scott Morrison arra számít, hogy az első tengeralattjárókat 2040-ig építhetik meg. Gyártásuk Adelaide ausztrál kikötővárosban zajlik majd. Ausztrália lesz az első ország, amely nem atomhatalom, mégis rendelkezik nukleáris meghajtású tengeralattjárókkal, amelyeket nem nukleáris, hanem hagyományos fegyverzettel szerelnek fel. A világon jelenleg hat ország, az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, az Egyesült Királyság, Franciaország és India rendelkezik atommeghajtású tengeralattjárókkal.

Az ausztrál védelmi erőket vezető Angus Campbell rámutatott: az ország stratégiai környezete sokat romlott az elmúlt időszakban. Hasonló nyilatkozatot tett szerdán Boris Johnson brit kormányfő, mondván:

az Indiai- és a Csendes-óceán az egyre intenzívebbé váló geopolitikai versengés középpontjában van, és e térségben megoldatlan területi viszályok parázslanak, potenciális fellángolási pontokkal.

Szavait alátámasztva pénteken kínai katonai repülőgépek megsértették Tajvan légterét, egy nappal azután, hogy a szigetország bejelentette: a következő öt évre csaknem kilencmilliárd dollárral növeli katonai költségvetését a Kína jelentette súlyos fenyegetés miatt. Ugyancsak pénteken haladt át a Tajvani-szoroson az amerikai haditengerészet Barry rombolója. Az amerikai hadsereg közölte, hogy a hajó rutinjárőrözést végez. Kína mellett Tajvan, Vietnam, a Fülöp-szigetek, Malajzia és Brunei is igényt tart a nyersanyagokban gazdag és jelentős kereskedelmi hajóútvonalnak számító Dél-kínai-tenger bizonyos területeire.

 

Borítókép: Scott Morrison ausztrál miniszterelnök (középen), brit hivatali partnere, Boris Johnson és Joe Biden amerikai elnök videókonferencián tart sajtótájékoztatót Canberrában 2021. szeptember 16-án
Fotó: MTI/AP/AAP/Mick Tsikas

Hidegháborús hangulat. A brit, az amerikai és az ausztrál kormány szerdán jelentette be, hogy új, háromoldalú védelmi és biztonsági partnerséget hoz létre, amely a három ország angol nevének rövidítéséből az AUKUS nevet kapta. A kezdeményezés elsődleges gyakorlati céljai közé tartozik az ausztrál haditengerészet felszerelése nukleáris meghajtású, de hagyományos fegyverzettel ellátott tengeralattjárókkal az indiai- és a csendes-óceáni térség stabilitásának fenntartása végett. Szakértők rámutattak: az Egyesült Államok és szövetségesei keresik a módját, hogy visszaszorítsák Kína növekvő hatalmát és befolyását a térségben. Kína szerint Washington, Canberra és London hidegháborús mentalitásával súlyosan károsítja a regionális békét és stabilitást.