időjárás -4°C Artúr, Vince 2022. January 22.
logo

Nehezen rendeződhetnek a NATO és Oroszország közti feszültségek

Scheffer Joakim
2021.12.08. 05:57 2021.12.08. 09:12
Nehezen rendeződhetnek a NATO és Oroszország közti feszültségek

Az elmúlt hetekben egyre fokozódó feszültségeknek lehettünk szemtanúi az orosz–ukrán határon. Ennek kapcsán az amerikai hírszerzés egy esetleges orosz invázió lehetőségét is felvetette, melyre heteken belül sor kerülhet. Az ukrán határ mentén folyamatosan mozgolódnak az orosz egységek, műholdfelvételek pedig új katonai táborok felhúzását is bizonyítják az oroszországi Jelnyában, valamint a voronyezsi régióban.

A NATO és Oroszország egységei Kelet-Európában

2021 tavaszán kísértetiesen hasonló események zajlottak le a térségben. Akkor Oroszország hadgyakorlatra hivatkozva vonultatott fel több ezer katonát az ukrán határ mentén. Ennek kapcsán szintén volt egy elnöki egyeztetés Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök között, ezután azonban látványosan csillapodtak a kedélyek. 

A jelenlegi helyzetet valahol a tavaszi történések és egy fegyveres konfliktus között kell elhelyeznünk – mondta lapunknak Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő, akit a létrejött helyzet lehetséges következményeiről és egy esetleges fegyveres konfliktus kialakulásának lehetőségeiről kérdeztünk.

A szakértő véleménye szerint nem fog olyan könnyedén rendeződni a helyzet, azonban nem valószínű, hogy ebből nagyobb méretű fegyveres konfliktus lesz, ugyanis ez nem áll Oroszország érdekében. Szerinte az oroszok célja az, hogy teszteljék: a NATO és kiváltképp az Egyesült Államok meddig hajlandó elmenni. 

Ha azt látják, hogy megvan a képesség és a hajlandóság arra, hogy szembeszálljanak Oroszországgal, akkor nem fognak katonai műveleteket indítani – hangsúlyozta. Emellett azonban fontos dologra hívja fel a figyelmet: annak ellenére, hogy észszerű keretek között nem lehet fegyveres konfliktusra számítani, egy ilyen kiélezett szituációban a felek akarata ellenére is eszkalálódhat a helyzet.

A Krím félsziget annektálását követően a NATO fő prioritása a keleti szárny megerősítése lett. Ennek fontos része a kelet-európai országok haderejének modernizálása, ezt láthatjuk az érintett országok védelmi költekezéseinek növekedésében is. Emellett évről évre felmerül Ukrajna és Grúzia lehetséges felvétele az integrációba. Gyarmati István szerint bár Putyin biztosítékokat követel, hogy Ukrajna soha nem lesz NATO-tag, ezt az amerikaiak valószínűleg nem adják meg neki.

– Amíg az Oroszország által kijelölt vörös vonalakon nem lépnek át, addig az oroszoknak nincsen okuk beavatkozni Ukrajnában. Az említett vörös vonalak: Ukrajna NATO-tagsága és területének euroatlanti katonai hasznosítása, valamint a kelet-ukrajnai helyzet nem diplomáciai, hanem katonai rendezése – mondta korábban lapunknak Ilyash György, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója.

Borítókép: Ukrán katona a lövészárokban a Donyeck megyei Debalceve közelében 2021. december 3-án. (Fotó: MTI/AP/Andriy Dubchak)