A katonai eszkaláció legvalószínűbb időpontja Oroszországgal január vége, de ez elkerülhető, amennyiben nem, akkor Ukrajna és nemzetközi partnerei visszavágnak – jelentette ki Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter pénteken a kijevi parlamentben. A miniszter a felszólalásában úgy vélekedett, hogy Oroszország egész évben egyfajta „hullámok” taktikáját alkalmazta. Mint kifejtette, ez azt jelenti, hogy csapatokat vont össze Ukrajna határainál, majd a személyi állományt visszavonta, a haditechnikát viszont otthagyta. Szerinte ez a módszer lehetővé teszi Oroszországnak a csapatai bevetési idejének csökkentését.
Ez év áprilisában és szeptemberében Oroszország több mint ötven taktikai zászlóaljat vont össze határainkon. Jelenleg Ukrajna környékén és az Oroszország által ideiglenesen megszállt Krímben 41 taktikai zászlóalj áll állandó készenlétben
– mondta a tárcavezető.
Közölte, hogy jelenleg 94,3 ezer főre becsülik azoknak a katonáknak a létszámát, akik Oroszországból, valamint a megszállt ukrajnai területekről részt vehetnek a válság elmélyítésében. Reznyikov hozzátette, hogy Oroszország már megkezdte a téli gyakorlatokat Ukrajna közelében, fokozta a felderítői tevékenységét, ellenőrzi a kommunikációt, és álcázási intézkedéseket hajt végre. „A múlt héten Oroszország brjanszki és szmolenszki területein növelte a harckocsik és páncélozott járművek számát” – fűzte hozzá. Kijelentette, hogy ha az orosz balti flotta még két nagy hajója behajózik a Fekete-tengerre a Földközi-tenger felől, akkor a régióban már kilenc hadihajója lesz Oroszországnak. A kisebb vízi járművek bevonásával lehetővé válik Oroszország számára, hogy egyszerre akár háromezer katonát és 250 páncélost „dobjon át” ukrán területre – fejtette ki.
Ez azt bizonyítja, hogy az azovi- és a fekete-tengeri térségben továbbra is fennáll a feszültség. Nem csak mi figyeljük ezeket a manővereket. Mi is erősítjük katonai erőinket a legnagyobb kockázatú vonalakon
– szögezte le a miniszter.
„Hírszerzésünk minden forgatókönyvet elemez, beleértve a legrosszabbat is. Szerinte fennáll annak a valószínűsége, hogy a helyzet nagymértékben eszkalálódik Oroszországgal. Ennek legvalószínűbb ideje január vége lesz” – tette hozzá. Reznyikov egyúttal hangsúlyozta, hogy az eszkaláció csak egy lehetséges forgatókönyv, de nem kell feltétlenül bekövetkeznie. „A mi feladatunk ennek elkerülése. Minél jobban dolgozunk mi, magunk, illetve partnereinkkel együtt, annál kisebb ennek a veszélye” – vélekedett. Szavai szerint azt kell elérni, hogy a válság fokozásának „ára” elfogadhatatlan legyen Moszkva számára. Megerősítette, hogy Ukrajna a konfliktus békés, diplomáciai úton történő rendezésében érdekelt, és nem szándékozik semmiféle erőszakos provokációt végrehajtani. Értésre adta ugyanakkor, hogy orosz támadás esetén Ukrajna vissza fog vágni. Hozzátette, hogy az „agresszor” Oroszország nemcsak katonai, hanem gazdasági, energetikai és egyéb eszközöket is felhasznál Ukrajna destabilizálására és meggyengítésére. Szavai szerint fennáll a veszélye annak, hogy „Belarusz de facto anschlussa (bekebelezése)” után Ukrajnát is migránsok „támadása” éri.
Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök a Krím-félszigeten lévő Szevasztopolban 2021. november 4-én. (Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat)
