– A migrációról szóló európai migrációs vitákban nincs esély egymás megértésére, mert teljesen más a történelmi tapasztalat, így viszont a migráció kérdésében a tagállamok kezébe kellene adni a saját sorsukról való döntés jogát – mutatott rá Varga Judit igazságügyi miniszter Speidl Bianka A migráció mint kockázat című kötetének bemutatóján tartott kerekasztal-beszélgetésen, amelyen lapunk is részt vett. Hozzátette:
Orbán Viktor miniszterelnök többször is elmondta, a migrációban olyan messze állnak az álláspontok, hogy nem kompromisszumra, hanem egyszerűen toleranciára, türelemre, kölcsönös tiszteletre és megértésre van szükség.
A tárcavezető hangsúlyozta, nem lehet szó kompromisszumról abban a helyzetben, ahol a fősodratú uniós politika, sok nyugat-európai politikus és kormány a migrációra pozitív dologként tekint, míg ezzel szemben, például a magyar kormány, a migrációt egy abszolút megállítandó, az európai civilizációra, a kontinens jövőjére nézve káros hatásokkal járó jelenségként írja le.
– Mi megállítani akarjuk a migrációt, mások meg menedzselni, tehát legális migrációs útvonalat keresnek
– fejtette ki Varga Judit.
Speidl Bianka elmondta, évente mintegy 800 ezer ember érkezik Európába családegyesítés címszó alatt, amely szerinte az „illegális migráció legalizáló folyamata”. Hozzátette: a kontinensre érkező fiatalok nagy része jól akar élni, azonban a hazájukban elsajátított társadalmi struktúrákból és elvekből nem szeretne engedni, így az általuk elfogadott családmodellből sem. A szakértő arról is beszélt, hogy a migránsok főként olyan kultúrkörből érkeznek, amely esetében a kiskorúak házassága és a poligámia is elfogadott.
A nyugati civilizáció alapjait építik le
– hangsúlyozta Speidl Bianka, hozzátéve, a migránsok erkölcstelennek tartják Európát és szerintük a gyarmatosítás időszaka vezetett az arab világ kudarcához.
Varga Judit rámutatott, már nem a párhuzamos társadalmak kialakulásáról, hanem létezéséről kell beszélni az érintett nyugat-európai országokban. „A svéd politikában már tényként kezelt állítás, hogy párhuzamos társadalmak vannak” – ismertette a tárcavezető hozzátéve: léteznek országokon belül olyan területek is, ahol átmenetileg kisebbségi csoportok veszik át az irányítást azzal, hogy például utcákat zárnak le. Speidl Bianka pedig az integráció nehézségeire hívta fel a figyelmet, amelyek miatt a párhuzamos társadalmak kialakulnak: „kapott esélyt, megérkezett Európába, de megöl egy tanárt, mert valakitől azt hallotta, hogy az illető a saríát árnyaltabban közelítette meg”. A szakértő szerint a migránsok saját valóságukat akarják újraépíteni Európában és képtelenek beilleszkedni.
– Közép-Európában nem akarunk ilyen helyzetet
– szögezte le a miniszter. „Mi nem akarjuk beengedni az illegális bevándorlókat és nem akarunk bevándorlóországot” – hangoztatta.
A tárcavezető hangsúlyozta, a migrációt kiváltó problémákat helyben kell megoldani és nem Európába kell importálni azokat. Példaként a Hungary Helps programot említette meg, amely eddig mintegy 26 milliárd forinttal támogatta a helyben maradást és a háborús konfliktusokat követő újjáépítéseket, hogy az emberek visszatérhessenek szülőföldjükre. Szerinte ez a tisztességes hozzáállás a harmadik világbeli problémákhoz.
Borítókép: Varga Judit igazságügyi miniszter Speidl Bianka A migráció mint kockázat című kötetének bemutatóján 2021. december 11-én (Fotó: Facebook.com/VargaJuditMinisterofJustice)
