Az Egyesült Államok nemcsak a szárazföldi csapatok ezer katonáját, hanem a légierő egy alakulatát is Romániába vezényelte Németországból: a nyolc F–16-os vadászgép és a repülőrajt kiszolgáló mintegy 150 katona múlt pénteken érkezett meg a kelet-romániai Borcea légitámaszpontra. Mint arról az MTI is beszámolt, az amerikai F–16-osok mintegy két hétig fognak a román légierő F–16-osaival közös hadgyakorlatokon részt venni, továbbá az olasz légierőnek a Duna-parti bázison tavaly december óta szolgálatot teljesítő alakulatával közösen megerősített légi járőrözési feladatokat látnak el. A fekete-tengeri Kogalniceanu-támaszpontot a hétvégén felkereste Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is. Klaus Johannis román államfő az esemény kapcsán azt mondta, az amerikai csapatok romániai jelenléte a NATO-tagállamok közötti szolidaritás és kohézió bizonyítéka, és egyértelmű jele annak, hogy az Egyesült Államok elkötelezett stratégiai partnere Romániának.
Mi a bukaresti politikai, katonai, gazdasági stratégia az ukrán–orosz válság kapcsán? – kérdeztük a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzőjét, Barabás T. Jánost. A szakértő elmondta, a román politikai elit fő modernizációs elképzelése az Egyesült Államok stratégiai partnersége segítségével elérni egy középhatalmi státust a közép- és délkelet-európai térségben.
– A hadseregfejlesztés mellett ez azt jelenti, hogy az ország amerikai segítséggel fejleszti IT-, energiaipari és fegyvergyártó képességét, és érvényesíti nemzetpolitikáját, vagyis moldovai befolyásának növelését. Ennek megfelelően Bukarestben ellenfélnek tekintik Oroszországot, és, a kétoldalú kapcsolatok nehézségei dacára, szövetségesként kezelik Ukrajnát
– fogalmazott Barabás T. János.
Az elemző szerint ugyancsak a biztonságpolitika határozza meg Bukarest viszonyát Moszkvával, így a gazdasági kapcsolatok panganak.
– Románia orosz gázzal fedezi gázszükségletének egyharmadát, de igen magas áron vásárolja azt. Az orosz–román kapcsolatokat más ügyek is terhelik: román aranytartalék visszaszolgáltatása, fekete-tengeri hajózás, amerikai katonai eszközök romániai telepítése
– mondta Barabás T. János. A szakértő úgy látja, Bukarest Kijevvel és Moszkvával való kapcsolatai addig nem fognak változni, amíg a NATO és Oroszország között jelentős feszültségek vannak, így marad a biztonságpolitika dominanciája kelet felé Bukarest részéről, ami viszont állandó problémákat fog gerjeszteni gazdasági téren.
Borítókép: Klaus Johannis román elnök (j) és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár (k) egy amerikai hadtestparancsnokkal beszél a Mihail Kogalniceanu katonai légitámaszponton, a Fekete-tenger partjánál fekvő Constantában 2022. február 11-én (Fotó: MTI/EPA/Razvan Pasarica)
