Alekszandar Vucsics szerb elnök április 3-ára írta ki az előre hozott parlamenti választásokat Szerbiában. A nyugat-balkáni országban nem számít újdonságnak, hogy a parlamenti képviselők nem tölthetik ki négyéves mandátumukat. 2012-ben, 2014-ben és 2016-ban is előre hozott parlamenti választást tartottak. Ezúttal azonban azzal egy időben elnökválasztást is tartanak. A parlament elnöke kiírta az önkormányzati választást is Belgrádban, valamint néhány további településen. Mintegy 6,7 millió választópolgár élhet szavazati jogával.
A közelmúltban nem készült olyan valóban sok ember megkérdezésével járó nagyszabású reprezentatív felmérés, mely a választópolgárok hangulatára utalna, viszont számos ügynökség és sajtóorgánum felmérései mind az államfő pártjának, a Szerb Haladó Pártnak (SNS) a jelentős fölényét mutatják. Második helyen pedig rendre a hatalmi párt eddigi koalíciós partnere, a Szerbiai Szocialista Párt szerepel, a valóban ellenzékinek tekinthető tömörülések egyelőre tíz százalék alatt vannak. Az SNS népszerűségét általában 35 és ötven százalék közötti sávban mérik, a szocialistákét tíz százalék közelében. Érdekesség, hogy a szocialisták jelöltlistájának 29. helyén Dani Zoltán nyugalmazott ezredes szerepel, aki arról ismert, hogy 1999 márciusában, Jugoszlávia bombázása idején lelőtte a NATO egyik F–117-es lopakodó vadászgépét. Hármas sorszámmal indul a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) a választásokon, a listavezető Pásztor Bálint.
A választás előkészítéseként több vonatkozó törvényt is módosítottak. A magyar nemzeti kisebbséget is érintők közül kiemelhető, hogy az eddigi tízezer helyett már ötezer támogatói aláírás elegendő volt ahhoz, hogy egy kisebbségi párt részt vehessen a parlamenti választáson. A legnagyobb magyar párt, a VMSZ egy nap alatt gyűjtötte össze az aláírásokat. Pásztor István, aki egyben a lista névadója és a VMSZ elnöke, arra számít, hogy a párt a két évvel ezelőttihez hasonló eredményt tud elérni, amikor kilenc képviselői helyet szereztek. Reményei szerint folytatódik az együttműködés a legmeghatározóbb szerbiai párttal, a Szerb Haladó Párttal. – Csak akkor lehetünk biztonságban, csak akkor van jó érdekérvényesítő erőnk, ha ott ülünk annál az asztalnál, ahol a döntések születnek – fogalmazott a pártelnök.
A jelenlegi közvélemény-kutatások szerint Szerbia és a Szerb Haladó Párt elnöke, Alekszandar Vucsics nagyon közel áll ahhoz, hogy megnyerje az első fordulót az államfőválasztáson.
Az Ukrajnában zajló háború is minden bizonnyal kihatással lesz a kampányra, Alekszandar Vucsics a napokban azt mondta, nőni fog a Szerbiára nehezedő nyomás. A Nyugat eddig is folyamatosan azt kérte Szerbiától, hogy vezessen be szankciókat Oroszország ellen, és vélhetően ez a követelés a közeljövőben megerősödik, de Szerbia ellen fog állni ennek a nyomásnak – idézte az államfőt az MTI. Oroszországot és Szerbiát történelmi, vallási és kulturális kapcsolatok kötik össze, Belgrád és Moszkva kölcsönösen támogatja egymást a nemzetközi színtéren. Mindezek ellenére Szerbia minden alkalommal közölte, hogy támogatja Ukrajna területi egységét, és nem ismerte el a Krím félsziget elcsatolását sem. Ennek legfőbb oka, hogy egy ilyen lépéssel elismerné Koszovó egyoldalúan kikiáltott függetlenségének jogosságát is.
Borítókép: A szerb államfő (Fotó: Europress/AFP)
