Vlagyimir Putyin orosz elnök elismerte a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság függetlenségét, a lépésről korábban már Emmanuel Macron francia államfőt és Olaf Scholz német kancellárt is értesítette.
– Kritikus, éles helyzet alakult ki a Donyec-medencében – indokolta a döntést az orosz elnök az országhoz intézett, hétfő este bemutatott videoüzenetébe. Az MTI szerint azzal érvelt, hogy a mai Ukrajnát Lenin és a bolsevikok hozták létre, keleten ősi orosz területeket hozzácsatolva. Rámutatott, hogy a mai Ukrajna ezt Lenin-szobrok ledöntésével hálálta meg, a kommunistátlanítás jegyében. Mint mondta, ha a bolsevikok által létrehozott Ukrajna valódi kommunistátlanítást akar, azt Oroszország meg tudja rendezni.
Nem üres hencegés Kijev fenyegetése, hogy Ukrajna saját atomfegyvert hoz létre
– figyelmeztetett egyúttal. Rámutatott, hogy Ukrajnának szovjet nukleáris és rakétatechnológiai ismeretei vannak, így hamarabb juthat taktikai nukleáris fegyverhez, mint más országok. Putyin szerint radikálisan megváltozik a globális biztonsági helyzet, ha Ukrajna tömegpusztító fegyverhez jut.
Nyugati lapértesülések szerint Putyin behívatta magához a magas rangú orosz tisztségviselőket, kikérte véleményüket a kérdésben, és egyetértés mutatkozott. A bejelentés azután érkezett, hogy kedden korábban a két szakadár terület függetlenségük elismerésére és katonai együttműködésre kérte Moszkvát. Múlt héten pedig az orosz törvényhozás alsóháza, a Duma fogadta el nagy többséggel a határozatot, amiben a területek elismerésére kérik az orosz elnököt.
Az orosz elnök azt ugyanakkor korábban hangsúlyozta, hogy Oroszország a szóban forgó területek függetlenségének elismerését, nem pedig elcsatolását fontolgatja.
Az Ukrajnától önhatalmúlag elszakadt két régió azzal vádolja az ukránokat, hogy támadást terveznek ellenük, emiatt teljes mozgósítást rendeltek el, és részben evakuálták a területeket. Szakértők azonban vitatják, hogy Kijev éppen akkor tervezne offenzívát, mikor ilyen feszült a helyzet, és Oroszország több mint 150 ezer katonát vonultatott fel a szomszédban.
A szakadár területek függetlenségének elismerése egyúttal a minszki megállapodás végét is jelentheti. Mint arra korábban lapunknak Ilyash György, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója rámutatott, a lépés következménye, hogy
független országként ezek a köztársaságok védelemért és segítségért folyamodhatnak Moszkvához, valamint vásárolhatnak tőle fegyvereket.
Fokozódhat a háborús fenyegetés is, hiszen a két „népköztársaság” alkotmánya szerint az ő „államuk” az egész donyecki és luhanszki megyékre terjed ki, miközben jelenleg csak kevesebb, mint harmadát kontrollálják.
Emmanuel Macron és Olaf Scholz állítólag „csalódottan vették tudomásul” a fejleményeket, a francia elnök válságtanácskozást hívott össze.
Ez a lépés szöges ellentétben állna a kelet-ukrajnai konfliktus békés rendezéséről szóló minszki megállapodásokkal, és Oroszország részéről a megállapodások egyoldalú megszegését jelentené
– mondta a német kancellár az orosz elnöknek. Josep Borrell, az unió külügyi és külbiztonsági főképviselője pedig arra figyelmeztetett, hogy a döntést újabb Oroszország elleni szankciók követhetik.
Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök (Fotó: Alekszej Nyikolszkij)
Orosz–ukrán háború
