Végső megoldás
Jelenleg azonban még korántsem ennyire vészes a helyzet.
− Ahogy azt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is hangoztatta korábban, az orosz diplomácia a minszki megállapodások végrehajtásában érdekelt
− mondta megkeresésünkre Ilyash György, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója. − Magát a határozatot önmagában nem érdemes értelmezni, ezt Ukrajna és az őt támogató nyugati hatalmak és Oroszország közti nyomásgyakorlás, tárgyalási folyamat eszközeként kell vizsgálni. Ha az utóbbi hetekben-hónapokban nincs ilyen fokú egymásra licitálás, akkor erre nem is lenne szükség. A határozat elfogadása lényegében azt jelzi Kijev és a nyugati tárgyalópartnerek felé, hogy a területek függetlenségének elismerése és ennek következményei− független országként ezek a köztársaságok védelemért és segítségért folyamodhatnak Moszkvához, valamint vásárolhatnak tőle fegyvereket – releváns forgatókönyv lehet a minszki megállapodások végrehajtásának kudarca esetén − mutatott rá a szakértő.
Jelen határozat − ahogy erről Putyin is beszélt − annyiban változtatja meg a fennálló helyzetet, hogy egy plusz legitimitást ad az ukrán válság kapcsán az orosz diplomácia által lefektetett vörös vonalak biztosítására. − Az, hogy az orosz nép egészét képviselő parlament elfogadta a határozatot arra is utal, hogy az orosz társadalom aggódik a szakadár területeken élő nagyszámú, részben ukrán állampolgárságú oroszajkú, részben pedig orosz állampolgárságú lakosság épségéért.
Ezáltal az orosz nép egyetért azzal a korábban hangoztatott vörös vonallal, miszerint ezen régiókat ért bármilyen támadás esetén Moszkvának be kell avatkoznia, ezt pedig meg is fogja tenni − fogalmazott Ilyash György.
Mi lesz a minszki folyamattal?
A határozat elfogadása a kialakult helyzet rendezésére 2014-ben, majd 2015-ben köttetett minszki szerződések azon részét szegné meg, mely Ukrajna területi integritását figyelembe véve a két szakadár régiót különleges státuszú, de ukrán területként ismeri el. Ezenfelül a megállapodás kimondja azt is, hogy a területeken előbb választásokat kell rendezni, csak ezután kapná vissza Kijev a korábbi határai feletti ellenőrzés jogát.
A szerződések teljesítésének folyamata azonban az utóbbi években szinte semmit nem haladt előre, emiatt is kerülhetett elő újból a régiók függetlenségének Moszkva általi elismerésének lehetősége.
Ez azonban csak a minszki rendezés kudarcával jelentene tényleges alternatívát.
Vlagyimir Putyin valószínűleg nem fogja elsietni döntését, azonban ha mégis jóváhagyná a parlamenti határozatot valamikor, az elsősorban diplomáciai, és csak másodsorban katonai következményeket vonna maga után. − Ez azt jelentené, hogy a minszki szerződésekkel kapcsolatos számtalan formátumot, azok célszerűségét, például a normandiai négyeket, a trilaterális egyeztetéseket, az ehhez kapcsolódó EBESZ-tevékenységet felül kellene vizsgálni. Amennyiben azonban a szakadár területek védelemért folyamodnának Moszkvához, akkor Oroszország könnyebben érvelhetne a beavatkozás mellett és hivatkozhatna több korábbi precedensre − zárta szavait Ilyash György.
Borítókép: Az orosz törvényhozás alsóházának épülete Moszkvában (Fotó: AFP/Getty Images/Alexander Nemenov)
