Lapozó: Németország ellenzi az orosz energiahordozók embargóját

Csodálatos élménynek nevezte egy marokkói ukrán menekült a budapesti fogadtatását · Franciaország jódtablettákkal látja el az ukrán lakosságot · A spanyol miniszterelnök szerint Putyin nem számolt az európai összefogással.

Berlin, 2022. február 27. Annalena Baerbock német külügyminiszter az ukrajnai helyzetrõl beszél a német szövetségi parlament (Bundestag) ülésén Berlinben 2022. február 27-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai mûvelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erõk mindazonáltal Ukrajna más térségei, így a fõváros ellen is hadmûveletet folytatnak, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenõrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A felek halálos áldozatokról és sebesültekrõl is beszámoltak. A nemzetközi közösség sorra jelent be büntetõintézkedéseket Moszkva ellen. MTI/EPA/Clemens Bilan Fotó: Clemens Bilan

Csodálatos élménynek nevezte egy marokkói ukrán menekült a budapesti fogadtatását

Egy 23 éves marokkói egyetemista lány, Doha 1676 kilométert tett meg gyalog, vonattal és buszon, mire Harkivból Budapestre érkezett társaival együtt. A marokkói diáklány unokatestvérével és barátnőjükkel menekült. Mindhármuk a harkivi egyetem hallgatói. Amikor február 24-én az orosz csapatok megkezdték Harkiv ostromát, a fiatalok a városi metróba menekültek több ezer ukrán emberrel együtt. A marokkói lányoknak február 26-án sikerült végül feljutniuk egy Kijevbe, majd Lvivbe tartó vonatra. Ungvárra érve azonban az afrikaiak és a marokkói diákok – miután több órát kellett tölteniük egy váróteremben elkülönítve – úgy döntöttek, hogy mégis inkább a beregsurányi magyar határon próbálkoznak meg biztonságos országba jutni. „A kezünk már kék volt a hidegtől, mikor felszálltunk a Budapestre tartó vonatra”– meséli Doha. „Amikor Budapestre érkeztünk, a fogadtatás minden várakozásunkat felülmúlta, rendkívüli, csodálatos volt! Már nem reméltük, hogy emberek lehetnek velünk olyan melegszívűek és fogadókészek, mint azok a magyar emberek voltak, akik minket a budapesti pályaudvaron vártak, és a hosszú út után először enni és inni adtak nekünk” – zárja le Doha megmenekülése történetét. A 23 éves marokkói diáklány végül a budapesti Liszt Ferenc repülőtéren szállhatott fel a marokkói kormány Budapestről Casablancába indított repatriáló repülőjáratainak egyikére.

bladi.net

Franciaország jódtablettákkal látja el az ukrán lakosságot

A francia külügyminiszter, Jean-Yves Le Drian vasárnap a francia köztelevízióban jelentette be, hogy Franciaország nagy mennyiségű gyógyszert és orvosi eszközöket küldött Ukrajnába. A szállítmány részét képezi 2,5 millió adag jódtabletta is, amelyet a Kijevből Lviv városába áttelepített francia nagykövetség fog kiosztani az Ukrajnában rekedt lakosságnak. A jódtablettákat a polgárok egy esetleges atomkatasztrófa vagy nukleáris támadás esetén szedhetik majd be.

A jódtabletták szállításáról azután döntött Párizs, miután Oroszország egy hete bejelentette, hogy készenlétbe helyezi atomarzenálját. Vlagyimir Putyin vasárnap telefonon egyeztetett Emmanuel Macronnal. Az orosz kormányfő arról biztosította a francia elnököt, hogy Oroszország az ellenőrzése alá vont atomerőművekben is tiszteletben tartja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség által előírt biztonsági normákat, és kész tárgyalni az atomerőművek biztonságáról.

bfmtv.com

A spanyol miniszterelnök szerint Putyin nem számolt az európai összefogással

„Putyin elkövette azt a hibát, hogy azt hitte, Európa megosztott lesz” – ezt mondta a spanyol miniszterelnök az Európai Bizottság elnökével tartott közös sajtótájékoztatóján. Ursula von der Leyen a madridi Moncloa-palotában tárgyalt Pedro Sánchez spanyol kormányfővel az oroszok Ukrajna elleni inváziójáról, illetve az EU ehhez köthető intézkedéseiről. Sánchez szerint Vlagyimir Putyin két hibát is elkövetett a háborúval. Az elsőt azzal, hogy azt hitte, az ukrán nép nem fog harcolni szabadságáért, a másikat pedig azért, mert nem hitte, hogy Európa képes lesz összefogni ellene. A miniszterelnök szerint a történtek összehozták az európai országokat, és az unió ma egységesebb és határozottabb, mint valaha. A Von der Leyennel tartott megbeszélésen Spanyolország megerősítette elkötelezettségét az Oroszországgal szembeni szankciók mellett, és hangsúlyozta, hogy a kormány továbbra is támogat minden ukrajnai humanitárius segítségnyújtást, valamint várja az országból elmenekült állampolgárokat. A találkozó fő célja az volt, hogy egyeztessenek a háború európai gazdaságra gyakorolt negatív hatásairól és lehetőségeket keressenek egyebek mellett az orosz gáztól való függőség felszámolására. Sánchez kiemelte, hogy sokkal többet kell befektetni a megújuló energiaforrásokba, emiatt pedig Spanyolország kiemelt, összekötő szerepbe kerül Európában. Az Európai Bizottság elnöke szerint Spanyolország nagy energetikai kapacitással, óriási szakértelemmel és tapasztalattal rendelkezik a megújuló energia területén, és fontos szerepet fog játszani Európa többi részének energiaellátásában.

Forrás: 20minutos.es

Németország ellenzi az orosz energiahordozók embargóját

A G7-csoport múlt pénteken jelentette be, hogy újabb és még szigorúbb gazdasági szankciókat vet be Oroszország ellen, ha Moszkva nem állítja le katonai hadműveleteit Ukrajnában. Antony Blinken amerikai külügyminiszter pedig jelezte, hogy az USA az orosz kőolajimport leállítását fontolgatja.

Németország külügyminisztere, Annalena Baerbock vasárnap nyíltan ellenezte az orosz energiahordozók esetleges embargóját. „Csak azoknak a szankcióknak van értelmük, amelyeket hosszú távon is tartani tudunk. Ha az orosz energiahordozók importtilalma miatt Németországban három hét múlva megszűnik a villamosenergia-ellátás, akkor kénytelenek leszünk a szankciókat visszavonni. Ha Németország vagy Európa sötétbe borul, az még nem állítja meg Ukrajnában az orosz tankokat” – fejtette ki álláspontját Baerbock az ARD és a ZDF televízióban.

Németország a földgázszükségleteinek 55 százalékát, a nyersolaj- és a szénigények 42 százalékát is Oroszországból biztosítja. Ezért a német pénzügyminiszter, Christian Lindner szintén szkeptikus a G7-csoport szigorúbb, és esetlegesen az orosz energiahordozókat célzó kezdeményezésével kapcsolatban. „Nem olyan szankciókat kell életbe léptetnünk, amelyekről már az elején tudjuk, hogy hosszú távon nem tudjuk tartani majd őket. Az energiahordozók tilalma pedig ilyen lenne” – nyilatkozta Lindner a Bildnek.

– Az orosz földgázra és olajra vonatkozó importtilalom Németország társadalmi békéjét veszélyeztetné – figyelmeztetett Németország gazdasági minisztere és alkancellárja, Robert Habeck is.

Forrás: bfmtv.com, bfmtv.com, bfmtv.com

Borítókép: Annalena Baerbock német külügyminiszter (Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan)