Figyelmeztette Moszkva Finnországot és Svédországot, hogy ha csatlakoznának a NATO-hoz, az nem stabilitást eredményezne a kontinensen, hanem újabb konfrontációkat okozna. A szociáldemokrata svéd kormánypárt hétfőn jelentette be, belső vitára bocsátja NATO-politikáját az ukrajnai háború fényében. – Úgy tervezzük, nyárig pontot teszünk a vita végére – utalt Tobias Baudin pártfőtitkár arra, hogy akár néhány hónapon belül megindulhat a csatlakozási folyamat. Alexander Stubb volt finn miniszterelnök nemrégiben szintén közölte, országa valószínűleg heteken belül benyújtja hivatalos csatlakozási kérelmét.
– Többször is elmondtuk, hogy a szövetség a konfrontáció felé vivő eszköz, és további bővítése nem hozza el a stabilitást az európai kontinensen
– reagált Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a két észak-európai ország esetleges NATO-csatlakozására.
Nem sokkal később a Daily Mail brit napilap szemtanúk videófelvételeire hivatkozva arról számolt be, orosz katonai járművek konvoja haladt a finn határ irányába, Szentpétervártól északra. A járműveken többek közt K–300P Basztyion–P rakétarendszereket is szállítottak, amelyeket elsősorban vízi célpontok – például repülőgép-hordozók, cirkálók – támadására alkalmaznak. Oroszország egyébként már februárban is arra figyelmeztette Finnországot és Svédországot, hogy NATO-hoz való csatlakozásuk súlyos katonai és politikai következményekkel fog járni.
Amerikai védelmi tisztviselők szerint ugyanakkor az ukrajnai háború kirobbantása Oroszország részéről stratégiai baklövés volt, amellyel céljával ellentétben az észak-atlanti szövetség bővítését fogja elérni. Noha Ukrajna valószínűleg nem lesz tagja a tömbnek, minden jel arra mutat: két, eddig semleges politikát folytató skandináv állam csatlakozhat a szervezethez. – Svédország és Finnország szuverén döntésén múlik, hogy csatlakoznak-e a NATO-hoz. A szervezet nem zárkózik el az új tagok felvétele elől – mondta Rob Bauer holland admirális, az észak-atlanti szövetség katonai bizottságának elnöke kedden Szöulban.
Amennyiben a két ország csatlakozna a szervezethez, az történelmi lépés lenne, ugyanis ez idáig mindkét ország a semlegesség politikáját követte.
A svéd szociáldemokraták hagyományosan ellenzik a NATO-tagságot, azonban Magdalena Andersson svéd miniszterelnök korábban bejelentette, kész változtatni az eddigi politikán. Az ukrajnai háború nemcsak a skandináv országok politikusaira, hanem a lakosságra is véleményformáló hatással volt: a NATO-tagság támogatottsága majdnem megduplázódott. Svédországban közel ötven százalékra, Finnországban pedig hatvan százalékra nőtt azok aránya, akik a csatlakozásra voksolnak. Az ellenzők aránya húsz-harminc százalék körülire csökkent. Svédországnak Finnországgal ellentétben nincsenek közös szárazföldi határai Oroszországgal, a finn–orosz határ azonban mintegy 1300 kilométeren át húzódik.
Egy kedden közzétett finn közvélemény-kutatás arra mutatott rá, hogy a lakosság 84 százaléka szerint Oroszország komoly katonai fenyegetést jelent.
Borítókép: Egy finn páncélozott harci jármű a Patria svéd–finn Aurora 17 hadgyakorlat közben a Svédországhoz tartozó Gotland szigeten 2017. szeptember 19-én (Fotó: AFP/TT hírügynökség/Anders Wiklund)
Orosz–ukrán háború 
