Növekedett a lakosság Putyinba vetett bizalma egy felmérés szerint

Az orosz elnök támogatottsága 0,4 százalékponttal 81 százalékra nőtt március végén.

Moszkva, 2022. március 11. Vlagyimir Putyin orosz elnök videokonferencia keretében tanácskozik a kormány tagjaival Moszkvában 2022. március 10-én. Vlagyimir Putyin február 24-én rendelte el katonai mûvelet végrehajtását Ukrajnában. MTI/AP/Szputnyik/Kreml/Pool/Mihail Klimentyev Fotó: Mihail Klimentyev

A Vlagyimir Putyin orosz elnökbe vetett bizalom egy hét alatt 0,4 százalékponttal 81 százalékra nőtt Oroszországban – derült ki a VCIOM állami közvélemény-kutató központ pénteken közzétett felméréséből. A felmérést a március 21–27. között időszakban az ország 80 régiójában, 1600 felnőtt bevonásával végezték el. A Jurij Levada Független Elemzőközpont csütörtökön megjelent felmérése szerint Putyin elnök támogatottsága 83 százalékos volt, ami 12 százalékpontos növekedést jelentett februárhoz képest. Az elnök elutasítottsága 15 százalékon állt, amely ugyancsak 12 pontos csökkenést jelzett. Putyin pénteken telefonbeszélgetést folytatott török hivatali partnerével, Recep Tayyip Edogannal, akinek a Kreml szerint köszönetet mondott azért, hogy Isztambulban kedden helyszínt biztosított az orosz–ukrán tárgyalások második fordulójának.

Erdogan az ankarai elnöki hivatal szerint kijelentette, hogy Törökország számára prioritást jelent a Putyin és a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közötti találkozó megrendezése.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az Újdelhiben megtartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy Moszkva dolgozik a Kijev számára írásban előterjesztendő javaslatain, és hogy Isztambulban némi haladást észlelt a kétoldalú tárgyalásokon. Rámutatott, hogy az ukrán fél Isztambulban első ízben terjesztette elő papírra vetve saját elképzelését az elérendő megállapodásról. Lavrov leszögezte, hogy nemcsak Oroszországot, de Ukrajnát és a többi európai országot is biztonsági garanciák illetik meg az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) azon dokumentumai alapján, amelyek rögzítették a biztonság oszthatatlanságának elvét. Ennek értelmében egyetlen ország sem erősítheti a saját biztonságát a többi rovására.

Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezetője pénteken Kalinyingrádban találkozott Rafael Grossival, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatójával, akit arról biztosított, hogy az általa irányított vállalat mindent megtett az orosz ellenőrzés alatt álló ukrajnai nukleáris létesítmények biztonsága és a NAÜ tájékoztatása érdekében. Mint mondta, a Roszatom biztosította, hogy az erőművek személyzete végezhesse a dolgát. Lihacsov a sajtónak nyilatkozva méltatta a NAÜ-küldöttség legmagasabb szintű szakmai hozzáállását, valamint az események kiegyensúlyozott és depolitizált megközelítését, a kizárólag a nukleáris biztonsági kérdésekre történő összpontosítását. Grossi megköszönte Lihacsovnak az együttműködést, és méltatta, hogy a NAÜ, Oroszország és Ukrajna még ilyen nehéz körülmények között is együttműködik a nukleáris biztonság garantálása érdekében. Közölte, hogy a NAÜ a jövő héten megkezdi az ukrán nukleáris létesítmények biztonságának ellenőrzését.

 A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) munkatársai pénteken nem tudtak eljutni Zaporizzsjából Mariupolba, hogy segítsenek a helyi lakosok evakuálásában. Szombaton újabb kísérletet tesznek

– közölte a karitatív szervezet genfi központja.

Az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) sajtóosztálya pénteken közleményt adott ki, amelyben azt állította, hogy az ukrán vezetés értesítette a brit külügyminisztériumot, hogy nem szándékozik betartani a hadifoglyok bánásmódjáról szóló genfi egyezményt. A fogságba esett orosz katonák, akik közül sokan sebesültek, várhatóan nem kapnak elegendő élelmet és sürgősségi orvosi ellátást, azzal az ürüggyel, hogy „sok ukrán számára mindez most nem elérhető” – állt a jelentésben. Az SZVR szerint Ukrajna az orosz katonák megkínzásáról készült videók nyilvánosságra kerülése után igyekszik elejét venni annak, hogy további ilyen esetek kerüljenek nyilvánosságra. A kémszolgálat közleménye értelmében Kijev célja, hogy a nyugati partnerei lebeszéljék az ICRC-t az orosz hadifoglyokhoz való hozzáférésről. A SZVR úgy tudja, hogy London javasolta Kijevnek: tegyen lépéseket a fogolykínzás miatt megromlott imázsa javítása érdekében. A donyecki „népköztársaság” pénteken 562 ember Mariupolból történt kimenekítéséről számolt be. Eduard Baszurin, a donyecki „népi milícia” parancsnokhelyettese a Rosszija-1 televíziónak azt mondta, hogy Mariupolban mintegy négyezer ukrán fegyveres maradt, három ellenállási csoportra osztva. A legtöbben az Azovsztal fémműben vannak, de maradtak a városközpontban és a kikötőben is.

Baszurin azt mondta, hogy a háború kezdete óta 513 ukrán katona tette le önként a fegyvert.

Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője péntek esti hadijelentésében azt mondta, hogy a belgorodi olajtárolónak, amelyet az ukrán Mi–24-es helikopterek találtak el, semmi köze az orosz fegyveres erőkhöz, a létesítmény csak a polgári közlekedést látta el üzemanyaggal. A tábornok beszámolója szerint egyébként az orosz fegyveres erők a Basztyion komplexum Onyiksz cirkálórakétáival megsemmisítettek egy ukrán főhadiszállást Sahtarskije település közelében, a csapás következtében akár negyvenen is életüket veszthették. Összesen negyven újabb katonai létesítmény lerombolásáról, valamint egy Mi–24-es helikopter és négy drón lelövéséről számolt be. Tatyjana Moszkalkova orosz emberi jogi biztos közölte, hogy 28 orosz kamionsofőr kért tőle segítséget a hazatéréshez, mert az ungvári központi vámhivatalban megfosztották őket irataiktól, és járműveiket is elkobozták.

Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök videókonferencia keretében tanácskozik a kormány tagjaival Moszkvában 2022. március 10-én (Fotó: MTI/AP/Szputnyik/Kreml/Mihail Klimentyev)