Pattanásig feszült a helyzet a szerb–koszovói határnál

Alekszandar Vucsics szerb elnök figyelmeztetett: ha nem akarnak békét, Szerbia győzni fog.

epa10029769 Serbian President Aleksandar Vucic attends a press conference following an EU-Western Balkans leaders' meeting in Brussels, Belgium, 23 June 2022. The progress on EU integration and the challenges which the Western Balkans countries face in connection to the Russian invasion of Ukraine are topping the agenda when EU and Western Balkan leaders meet prior a European Council meeting. EPA/STEPHANIE LECOCQ Fotó: STEPHANIE LECOCQ

A NATO 3700 fős koszovói békefenntartó missziója – amelyet egyébként éppen magyar parancsnok irányít – éjjel közleményt adott ki, amelyben leszögezték:

készen állnak beavatkozni, ha a stabilitás veszélybe kerül.

Tájékoztatásuk szerint a parancsnok kapcsolatban van a koszovói biztonsági erőkkel és a szerb katonai parancsnoksággal egyaránt. Kajári Ferenc dandártábornak szerb híradások szerint személyesen indult az északi területekre.

pic.twitter.com/LK1MB2cSoJ

— @NATO - KFOR (@NATO_KFOR) July 31, 2022

Egyes híradások szerint a KFOR katonáit már mozgósították is, és a helyszínre siettek, hogy csillapítsák a feszültséget.

Aktueller Stand. #Kosovo #KosovoSerbia #KFOR pic.twitter.com/wq8MQnt62b

— Schulle (@99Bluemarlin) July 31, 2022

Szerbia egyaránt jó kapcsolatot ápol az Európai Unióval és Oroszországgal, a szankciókhoz sem csatlakozott. Koszovó viszont igyekszik elnyerni az Európai Unió támogatását, éppen minap jelentették be, hogy hamarosan beadnák csatlakozási kérelmüket. Belgrád attól tart, hogy az ukrajnai helyzet bátoríthatja Pristinát, hogy kiélezze a viszonyt.

Történelmi harag. A koszovói albánok és szerbek viszonya Jugoszlávia felbomlásával, majd az ezt követő délszláv háborúval mérgesedett el. Miután Koszovó autonómiáját 1989-ben Szlobodan Milosevics szerb nacionalista vezető visszavonta, a helyiek párhuzamos parlamentet alakítottak, s kikiáltották függetlenségüket, amelyet később népszavazással is megerősítettek. Ezt követően passzív ellenállással próbálták kivívni, hogy a szerbek elismerjék az önálló államukat, egészen 1998-ig, amikor is kitört a koszovói háború. A délszláv háború jellegzetességei, mint az etnikai mészárlások, falurombolások itt is jelen voltak, ezek a mai napig mérgezik a két ország közti kapcsolatot. A háború végül a NATO intervenciójának köszönhetően a koszovói albánok győzelmével ért véget 1999-ben, ezt követően Koszovó ENSZ-protektorátussá vált. 2008. február 17-én egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét, amelyet azóta 114 állam − Szerbia nem meglepő módon nincs köztük − ismert el.

Borítókép: Alekszandar Vucsics szerb elnök (Fotó: EPA/Stephanie Lecocq)