– Egyre több jelét látom annak, hogy Hillary Clinton indulni fog a 2024-es amerikai elnökválasztáson – jelentette ki Dick Morris politikai kommentátor és tanácsadó az egykori demokrata párti külügyminiszterről és first ladyről, aki legutóbb 2016-ban, előtte pedig 2008-ban próbálta megszerezni az elnöki széket. A kampánytanácsadó jól ismeri a Clinton házaspárt, hiszen dolgozott Bill Clinton korábbi demokrata elnöknek, akit állítása szerint ő terelt a „harmadikutasság” felé, kombinálva a republikánus és demokrata javaslatokat és retorikai elemeket a kampány során.
Morris most a saját, 1992-ben megalkotott stratégiáját véli felfedezni Hillary Clintonnál, amelyről a The Cats Roundtable című rádióműsorban beszélt vasárnap. A politikai kommentátor szerint az egykori first lady egyértelműen férje „stratégiáját porolja le”, amikor egyszerre támadja a republikánusokat és Joe Biden amerikai elnök nyitott határok politikáját.
Az amerikaiak nem hisznek a nyitott határokban
– kritizálta a jelenlegi amerikai elnököt az MSNBC amerikai televíziós csatorna műsorában. Míg férje a múlt héten úgy fogalmazott: – Van egy határa annak, hogy az Egyesült Államok mennyi migránst tud befogadni, mielőtt az „súlyos zavart” okozna a társadalomban – mondta.
A politikai tanácsadó szerint Hillary Clinton a mérsékelt szerepére játszik a Demokrata Párton belül, és azzal fog érvelni a novemberi félidős választások – amelyen a demokraták vélhetően vereséget szenvednek – után, hogy ha:
A Demokrata Párt továbbra is a középtől egy élesen balra álló jelöltet támogat, akkor 2024-ben nemcsak a kongresszust, hanem a Fehér Házat is elveszítik
– jósolta Morris.
Magyarics Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tanára ugyanakkor lapunknak azt valószínűsítette, hogy Hillary Clinton nem fog indulni az elnöki székért, ugyanis a politikai pályafutása lényegében befejeződött és egyébként is megosztó személyiségnek számít a Demokrata Párton belül, többek között az „övön aluli ütéseinek” köszönhetően a 2016-os előválasztáson.
Mindenesetre a legtöbb felmérés szerint a demokrata szavazók egy új elnököt szeretnének látni a Fehér Házban.
Az ABC News szeptember végén publikált felmérése szerint a demokrata szavazók 56 százaléka nem akarja, hogy Joe Biden újra elinduljon a választáson. Az elnök eddig nem közölte, mi lenne a pontos szándéka.
Az NKE tanára szerint sok függ a novemberi eredményektől, ugyanis az idős demokrata vezetést „balról támadhatja” és válthatja le egy fiatalabb és radikálisabb politikusgeneráció, amely szigorúbb központi szabályozást, igazságosabb újraelosztást és zöldprogramokat követel.
Biden elnök pedig nem valószínű, hogy 2024-ben „indulásra kész” állapotban lesz
– tette hozzá az Amerika-szakértő.
Magyarics Tamás olyan elemzésekre is felhívta a figyelmet, amelyek szerint a novemberi választások során „a legtöbb helyen lényegében már eldőlt a győztes és a körzetek 10-15 százalékában lesz valódi küzdelem”. – A kongresszusi választókerületek többsége bebetonozott demokrata vagy republikánus. Az előválasztások során pedig a legtöbb helyen a radikálisok nyertek – mondta.
Nemcsak a demokrata, hanem a republikánus oldalon is nagy még a bizonytalanság, ugyanis Donald Trump korábbi elnök eddig csak célozgatott az újraindulására. Kellyanne Conway, az elnök egykori tanácsadója a CBS News hírcsatornának pénteken úgy nyilatkozott:
Trump elnök a Hálaadás napján (november 24. – a szerk.) szeretné bejelenteni az elnökválasztási terveit.
– A félidős választások döntő erővel bírnak majd, ha ott ugyanis jól szerepelnek a republikánusok és főleg a Trump-támogatottak, akkor a volt elnök nagy előnnyel indulhat a republikánus-előválasztáson. Ha nem, akkor várhatóan sokan fogják úgy gondolni, hogy vele már nem lehet nyerni és másik jelölt felé fordulnak – vélekedett Magyarics Tamás.
Félidős választások Amerikában 
