– A törökök igyekeznek maximálisan kihasználni, hogy a NATO-ban konszenzussal születnek a döntések – nyilatkozta lapunknak Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa azzal kapcsolatban, hogy az Észak-atlanti Szerződés Szervezetén (NATO) belül mind a harminc tagállamnak jóvá kell hagynia Svédország és Finnország csatlakozási kérelmét.
Míg Magyarország nemrég bejelentette, hogy jövőre ratifikálná a két észak-európai ország felvételét, Törökország továbbra is követeléseket támaszt feléjük a kérelmek jóváhagyásáért cserébe. A török vétó feloldása érdekében Antti Kaikkonen finn védelmi miniszter csütörtökön megbeszélést folytat török hivatali partnerével, Hulusi Akarral Ankarában.
A török igényeknek vannak olyan elemei, amelyeket abszolút legitimként lehet kezelni, és vannak olyanok, amelyeket irreálisnak lehet nevezni. Törökország megpróbál minél többet érvényesíteni ezekből, ezért látjuk ezt az alkufolyamatot
– magyarázta Csiki Varga Tamás. Ankara elsősorban azzal az indokkal akadályozza a NATO-bővítési folyamatot, hogy Svédország és Finnország olyan általa terrorszervezeteknek minősített alakulatokat támogat, mint például a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK).
Csiki Varga Tamás kifejtette, a két európai ország évtizedek óta elég fejlett menekültügyi gyakorlatot működtet, és a politikai üldöztetés elől menekülőket is be szokta fogadni, ezért törökországi ellenzékiek és kurdok is élnek a területükön. – Ezeknek az embereknek a kiadatását kérné adott esetben Törökország, ezt a fajta követelést teljes egészében nem lehet teljesíteni – vélekedett. Kitért rá, egy másik török követelésnek eleget téve Svédország megszüntette a fegyverembargót, amelyet 2017-ben, a szíriai műveletek és az ottani civilek támadása miatt vezetett be Törökországgal szemben.
A szakértő arról is beszélt, a semlegesség feladása februárig, vagyis Oroszország Ukrajna elleni támadásáig nem volt érdemben napirenden a két észak-európai államban. – A svédek kétszáz éves semlegességet adnának fel, a finnek pedig a második világháború óta fennálló tömbön kívüliséget – tette hozzá. Kifejtette,
mindkét ország aktív hadereje húsz-harminc ezer fő közötti létszámú, ami összességében nem olyan nagy, viszont jól kiképzett és gyorsan rendelkezésre álló tartalékos állományuk van.
– Ez a finnek esetében 280 ezer főt jelent, ami nagyon komoly létszám – tette hozzá. Csiki Varga Tamás elmondta azt is, a két ország haditechnikája is nagyon fejlett, illetve a területvédelmi erejük is jelentős a sajátos földrajzi adottságaik, vagyis az erdős terepeik miatt.
Elsősorban a nukleáris védőernyő miatt van szükségük a NATO-ra
– jelentette ki a szakértő, hozzátéve, hogy ez a legnagyobb érték, amelyet a NATO ad. Elmagyarázta, a nukleáris fenyegetéseket egy átlagos kapacitásokkal rendelkező nemzetállam nem tudja kivédeni, nem tud elrettentő erőt felvonultatni, viszont a NATO nukleáris ütőerővel rendelkezik az Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Britannia miatt. Hozzáfűzte, a szervezet hagyományos haderőeleme a kollektív védelem is, vagyis ha valakit megtámadnának, a szövetség közösen reagálna.
Arra a kérdésünkre, gyengíti-e a NATO-t a Nyugat által Ukrajnának nyújtott hatalmas fegyvertámogatás, a szakértő elmondta, az országok készletei változó mértékűek, de nem gondolná, hogy kimerültek. Megemlítette, hogy lehet hallani problémákról a németek készenléti rendelkezésre állásával kapcsolatban, ami viszont nem az orosz–ukrán háború, hanem az előző tíz-tizenöt év viszonylag elhibázott védelmi politikájához köthető.
A logikai határvonal egyértelmű: annyi fegyvert mindenkinek meg kell tartania, amennyi az önvédelemhez szükséges, illetve a szövetség tagjainak biztosítani kell a kollektív védelmi képességeket
– mutatott rá végül.
