A szankciókkal szemben kritikus kormánya lehet Szlovákiának

Legkorábban áprilisban, legkésőbb júniusban tarthatnak választásokat a kormány bukása után.

Pozsony, 2022. december 15. Zuzana Caputova szlovák elnök (k) fogadja Eduard Heger szlovák miniszterelnököt (j) és Boris Kollár szlovák parlamenti elnököt, miután megbukott a kormány az ellene benyújtott bizalmatlansági indítványról tartott parlamenti szavazáson Pozsonyban 2022. december 15-én. A szeptembertõl parlamenti kisebbségben kormányzó Heger-kabinettõl, szûk többséggel, 78 vokssal vonta meg a bizalmat a 150 fõs pozsonyi törvényhozás, amelynek 102 képviselõje vett részt a szavazáson. MTI/AP/TASR Slovakia/Jaroslav Novák Fotó: Jaroslav Novák

Zuzana Caputová szlovák államfő pénteken elfogadta Eduard Heger miniszterelnök lemondását, majd megbízta azzal, hogy átmenetileg az általa vezetett kormány irányítsa az országot. Az államfő azt szeretné, ha előre hozott választások lennének Szlovákiában, miután a kormány megbukott az ellene benyújtott bizalmatlansági indítványról tartott parlamenti szavazáson csütörtökön. A törvényhozásban januárban fognak tárgyalni az előre hozott választás lehetséges kiírásáról, amelynek legkorábbi időpontja áprilisban lehet, de legkésőbb júniusban meg kell tartani.

A jobbközép-liberális kormány szeptemberben került kisebbségbe, amikor a liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) nevű párt kilépett a kormányból. A válságot elsősorban személyi ellentétek okozták a SaS-ot vezető Richard Sulík akkori gazdasági miniszter, illetve a legnagyobb kormánypártot, az OLANO-t irányító Igor Matovic pénzügyminiszter között. Korábban a koronavírus-járvány, majd a háború következtében kialakult energiaválság kezelésének módja is megosztotta a kormánypártokat. A kabinet ellen a SaS és néhány másik ellenzéki képviselő terjesztett be bizalmatlansági indítványt, arra hivatkozva, hogy szerintük a kormány nem képes az emberek gondjainak orvoslására, és abbahagyta a maffia és a korrupció elleni küzdelmet. A kormánykoalíció szerint az ellenzék figyelmen kívül hagyja a lakosság és az ország érdekeit, a kabinet megbukásával pedig kérdésessé válik a jövő évi költségvetés elfogadása, így a lakossági energiaárak befagyasztását lehetővé tevő intézkedés megvalósíthatósága is.

Egy pénteken közölt felmérés szerint amennyiben most lennének a választások, az ellenzéki baloldal térne vissza a hatalomba, amely a mostani kormánnyal ellentétben sokkal kritikusabb Ukrajna fegyverellátásával és az orosz energiaimportra kivetett uniós szankciókkal szemben. Az AKO közvélemény-kutató intézet szerint

a legnagyobb támogatottsággal – 20 százalékkal – rendelkező párt a volt miniszterelnök, Peter Pellegrini által vezetett Hang–Szociáldemokrácia, amit 16 százalékkal követ egy másik volt kormányfő, Robert Fico pártja, az Irány–Szlovák Szociáldemokrácia.

Kettejük potenciális koalíciós partnere lehet a radikális jobboldali Republika (7 százalék). A kormánypártok közül az OLANO és a konzervatív Család Vagyunk támogatottsága mindössze nyolc százalék, míg a harmadik, Az emberekért nevű párt be sem kerülne a parlamentbe. Az októberi önkormányzati választásokon jó teljesítményt nyújtó Szövetség magyar kisebbségi pártra csupán a szavazók három százaléka voksolna, ez se lenne elég a parlamenti küszöb átlépéséhez.

A parlamenti pártok közül a legtöbben támogatják az előre hozott választások kiírását, de a SaS megelégedne azzal, ha szakértői kormány venné át az ország irányítását 2024 februárjáig.

Borítókép: Zuzana Caputová szlovák államfő fogadja Eduard Heger miniszterelnököt és Boris Kollár parlamenti elnököt Pozsonyban 2022. december 15-én (Fotó: MTI/AP/TASR Slovakia/Jaroslav Novák)