Félmillió katona behívását rendelheti el Vlagyimir Putyin

Az októberi tömeges behívás után újabb mozgósítások lehetnek Oroszországban – állítja az ukrán katonai hírszerzés. Kijev attól tart, hogy tavasszal és nyáron erőteljesebb támadásokat indíthatnak az oroszok. Amennyiben az ukrán hírszerzés feltevése beigazolódik, Oroszország csupán néhány hónap alatt megduplázhatja háború előtti haderejét. Noha az ortodox karácsony miatt Vlagyimir Putyin orosz elnök fegyvernyugvást rendelt el, a harcok folytatódtak az ukrajnai frontokon.

Rjazanyi terület, 2022. október 20. Vlagyimir Putyin orosz elnök (k) látogatást tesz az újonnan hadkötelezettség alá vont férfiak kiképzőközpontjában, a Rjazanyi területen 2022. október 20-án. Putyin az ukrajnai háború miatt szeptember 21-én Oroszországban részleges mozgósítást rendelt el, amely a védelmi tárca szerint mintegy 300 ezer embert érint. MTI/EPA/Szputnyik/Mihail Klimentyev

Tavaly ősszel az egész világsajtón végigfutott a hír, hogy szeptember 21-én Putyin részleges katonai mozgósítást rendelt el. Szakértők arra figyelmeztetnek: ha ezúttal egy nagyobb volumenű mozgósítás lesz, a tavalyihoz hasonló zavargásokra kell számítani egész Oroszországban. A közösségi oldalakat akkor ellepték az oroszok meneküléséről szóló felvételek, sokan hagyták el hazájukat a posztszovjet országokba, például Grúziába.

Oroszok érkeznek a grúz–orosz határra Verhnij Larsznál 2022. szeptember 30-án. Fotó: Olga Junaseva/MTI/EPA

Szkibickij hangsúlyozta: az orosz erők sikerei attól függenek, hogy a katonák mennyire felszereltek és felkészültek, továbbá Ukrajna Nyugatról érkező katonai támogatásán is sok múlik. Washington éppen pénteken jelentette be, hogy újabb, 3,75 milliárd dollár értékű katonai támogatást nyújt Ukrajnának és európai szövetségeseinek. A külügyminisztérium nyilatkozata szerint az eszközök között szerepelnek Bradley páncélozott gyalogsági harci járművek, tüzérségi rendszerek és föld–levegő rakéták is.

Ha Oroszország ezúttal veszítene, az Putyin összeomlását eredményezheti

– szögezte le Szkibickij, aki szerint a következő hat-nyolc hónapban kerülhet sor a végső ütközetekre.

A háborúban megrongált lakóház a délkelet-ukrajnai donyecki területen fekvő Mariupolban 2023. január 5-én. Fotó: Alekszej Alekszandrov/MTI/AP

Korábban az ukrán fegyveres erők főparancsnoka, Valerij Zaluzsnyij is arról beszélt, Oroszország újabb nagy offenzívára készül. A tábornok azt sem tartja kizártnak, hogy az ostrom Kijevet is érinti. Az ukránok egy esetleges északi támadástól is tartanak: pénteken ugyanis orosz katonákat és felszereléseket szállító vonat érkezett Belaruszba, a kontingens érkezését a belarusz védelmi tárca is megerősítette. Szkibickij azonban azt mondta, Aljakszandr Lukasenka országában mintegy 15 ezer orosz katona állomásozik, és akkor sem sikerült elfoglalniuk Kijevet, amikor 45 ezren voltak, pedig akkor Ukrajna sem készült fel a főváros elleni ostromra.

Rob Lee amerikai katonai szakértő ugyanakkor úgy látja, az orosz sikereket egy nagy létszámú haderő sem tudja garantálni.

Álláspontja szerint továbbra is az a nagy kérdés, hogy Oroszország mennyire tudja beépíteni az újonnan mozgósított erőket. Hozzátette: a kevésbé jól képzett csapatok elsősorban a területek védelmére alkalmasak, mintsem támadó hadműveletek végrehajtására.

Noha az ortodox karácsony alkalmából az orosz elnök szombat éjfélig tartó fegyvernyugvást rendelt el, a hírek szerint nem csillapodtak a harcok – amire számítani is lehetett, miután Kijev egyhangúlag elutasította Putyin felszólítását. Nyugati vezetők sem igyekeztek reagálni a felszólításra, Joe Biden amerikai elnök – hasonlóan ukrán hivatali kollégájához, Volodimir Zelenszkijhez – úgy látja, az orosz elnök így próbál levegőhöz jutni.

Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök (k) látogatást tesz az újonnan hadkötelezettség alá vont férfiak kiképzőközpontjában, a Rjazanyi területen 2022. október 20-án. (Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Mihail Klimentyev)