Az ukrajnai háború nyomán új korszak kezdődik a hadviselésben

Rohamosan felgyorsult a drónfejlesztés az ukrajnai háború nyomán, szakértők már azt mondják, a hadviselésben új korszak következhet be hamarosan, amikor már a csatatéren is önálló feladatokat ellátó harci robotokat vetnek be. Minél tovább húzódik a háború, annál valószínűbb lehetőség a drónok és a mesterséges intelligenciával felruházott támadófegyverek térhódítása – hívják fel a figyelmet az elemzők. Nem értenek egyet azonban abban, hogy mennyire megbízhatók ezek az eszközök, van-e esély arra, hogy célpontot tévesztenek.

43583893 Fotó: Justin Yau

– Ha nem vigyázunk, sokkal könnyebben fognak elterjedni, mint az atomfegyverek – vélekedett az ausztrál Toby Walsh, a mesterséges intelligencia szakértője. Aggodalmai nem is alaptalanok: a The Wall Street Journal amerikai napilap arról számolt be a napokban, hogy a Pentagon évtizedeket töltött azzal és dollármilliárdokat költött arra, hogy egységes, digitális hálózatba kapcsolja különböző fegyvernemeit a modern háborúk követelményeinek megfelelően. Ukrajnának viszont ennek olcsóbb változatát sikerült most elérnie:

Kijev drónokból, vadászgépekből és fegyverekből álló hálózatot épített ki, amelyeket műholdas kommunikáción keresztül és egyedi szoftverek segítségével kapcsolnak össze.

A lap hozzáteszi, hogy a rendszer olyan magas szintű hírszerzést, koordinációt és pontosságot biztosít az ukrán erőknek, amely lehetővé teszi, hogy a túlerőben lévő oroszokat is megállítsák.

Drónt irányít egy ukrán katona Bahmut környékén. Fotó: Europress/AFP/Sameer Al-Doumy

Noha Ukrajna és Oroszország is rendelkezik mesterséges intelligenciával felruházott, félig önálló támadó és drónmegsemmisítő fegyverekkel, egyelőre még nem volt arra bizonyított példa, hogy háborúban egyetlen ország is olyan eszközöket vetett volna be, amelyek teljesen maguktól képesek célpontokat megsemmisíteni, emberi beavatkozás nélkül. Szakértők ugyanakkor azt mondják, ez csupán idő kérdése.

Sok állam fejleszti ezt a technológiát, egyértelműen nem túl bonyolult feladat

 – vélekedett az AP amerikai hírügynökségnek nyilatkozva Zachary Kallenborn, az amerikai ­George Mason Egyetem fegyverzeti szakértője.

Civil szervezetek aktivistái is érzik, elkerülhetetlen, hogy ilyen típusú fegyvereket alkalmazzanak a hadseregek, ezért most már betiltásuk helyett használatuk korlátozásáért küzdenek. Mihajlo Fedorov ukrán digitális átalakulásért felelős miniszter egyetért azzal, hogy a teljesen önálló harci robotoknak helyük van a fegyverfejlesztésben.

Az ellenség húsz éve készül a teljes körű háborúra. Mi tíz hónap alatt technológiai ugrást hajtottunk végre

 – írta Twitter-oldalán a politikus még decemberben.

We will defeat 🇷🇺 in the technology war.

The enemy has been preparing for full-fledged war for 20 years. We made a technological leap in 10 months. And we have a clear understanding that all innovations are ahead.

All this possible thanks to the heroism of 🇺🇦 army.

— Mykhailo Fedorov (@FedorovMykhailo) December 26, 2022

Az AP hírügynökségnek pedig úgy nyilatkozott, „a következő hat hónap nagy lehetőségeket rejt”. Jaroszlav Honcsar ukrán alezredes a mesterséges intelligencia előnyeire mutatott rá: „az emberi harcosok egyszerűen nem képesek olyan gyorsan feldolgozni az információkat és döntéseket hozni, mint a gépek. Az ukrán katonai vezetők jelenleg tiltják a teljesen önálló, ölni képes fegyverek használatát, bár ez még változhat”.

Az egyik legismertebb teljesen autonóm eszköz az amerikai fejlesztésű és gyártású Switchblade, azaz az „öngyilkos drón”.

Az eszköz arról kapta nevét, hogy hosszabb időn keresztül képes egy adott célterület felett körözni és célpontokat keresni. Amint megtalálta célpontját, rázuhanva megsemmisíti azt. Ezek az eszközök úgy működnek, hogy képek alapján képesek azonosítani a célpontokat, például a páncélozott járműveket.

Szakértők azonban nem értenek egyet abban, hogy ez a technológia eléggé megbízható-e ahhoz, hogy véletlenül sem támad civileket.

Gregory C. Allan, az amerikai székhelyű Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának (CSIS) kutatója megfelelőbbnek tartja azokat a fegyvereket, amelyek kétféle üzemmódban tudnak működni, azaz emberi irányítással és önállóan is. 

Az izraeli Vaskupola is hasonlóan működik egyébként: a légvédelmi rendszer automatikusan működésbe lép, ha rakétát észlel, ugyanakkor emberi személyzet is felügyeli működését. Kétségeket vet fel ugyanakkor az is, mi történik, ha az önálló eszközök terroristák kezébe kerülnek vagy ellopják, lemásolják a szoftvereket.

Borítókép: Ukrán katonák figyelik az orosz csapatmozgásokat Bahmut környékén (Fotó: AFP/Europress)