Így tartja hatalmon a háború a brüsszeli elitet

Az Európai Unió nem csupán szemléli az orosz–ukrán háborút, hanem saját céljai elérésére használja fel – állítja a politikai elemző. A konfliktus alkalmat ad Brüsszelnek az integráció elmélyítésére és a geopolitikai fordulatok elérésére. Mindeközben az európai gazdaság egyre nagyobb terhet visel. A brüsszeli vezetés célja világos: megszabadulni az orosz energiától és a kínai befolyástól. Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója válaszolt lapunk kérdéseire.

Brüsszel háborúja: a nyugati elit saját céljaira használja a konfliktust Fotó: ARMEND NIMANI Forrás: AFP

Brüsszel az orosz–ukrán háborút saját geopolitikai és ideológiai céljai szolgálatába állította. A háború elhúzódása lehetőséget teremt az EU integrációjának mélyítésére, közös hitelek és fegyverkezési programok révén. Mindez súlyos gazdasági terhet ró Európára, miközben a nyugati elit az orosz és kínai befolyás visszaszorítását tűzte ki célul. Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója válaszolt lapunk kérdéseire. A szakértő úgy látja, hogy a brüsszeli vezetés leginkább attól tart, hogy a társadalom számonkéri majd a háború következményeit.

Így tartja hatalmon a háború a brüsszeli elitet
Fotó: IDA MARIE ODGAARD

Brüsszel az orosz–ukrán háborút a saját háborújának tekinti. A brüsszeli politika pedig, hogy az ukrajnai háborút ezek a globalista elitek arra használják, hogy leválasszák Európát az orosz energiáról. Ez 2027 végéig következik majd be, és a kínai kereskedelemről is le akarják választani Európát. 

Tehát addig húzzák a háborút, amíg Európát sikerül az orosz energiáról és a kínai kereskedelemről is leválasztani

– fejtette ki az elemzési igazgató. Ezután kitért arra, hogy Európa, különösen a közép-európai országok az Ukrajna melletti feltétlen kiállásért komoly árat fizetnek. Az ukrajnai háborút teljes mellszélességgel támogatják, most már hitelekkel is, és miután a háború finanszírozását átvették az USA-tól, óriási pluszköltségeket viselnek. A szakértő szerint fontos észrevenni, hogy az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantásával a nyugat-európai üzleti modellt is megsemmisítették. 

Így az olcsó orosz energiából előállított prémium termékek már nem olcsó orosz energiából készülnek és ez azt jelenti, hogy a nyereség – ami korábban volt, és amiből a jólétet finanszírozták – már sokkal kisebb

– hangsúlyozta az elemző. Ez a legnagyobb ára az elhibázott szankciós politikának. Az unió nem vesz orosz, fehérorosz műtrágyát sem, emiatt drágulnak az élelmiszerek, és mivel nincs olcsó orosz energia, így közvetítőkön keresztül kell felárral venni az energiát is. Mondhatni, hogy az európai üzleti modellt is felrobbantották. Másrészről terhet jelentenek a háborús költségek: a szankciós költségek, a magasabb energiaszámlák, a kisebb nyereség, és ide tartozik a hadikölcsönök finanszírozása is.

Az unió és a NATO fizeti az ukrajnai háborút, és a háborúpárti országok komoly pénzeket költenek fegyverekre, hadikölcsönökre és végső soron Ukrajna támogatására. 

Ráadásul vannak egyéb költségek is, mint például az ukrán háborús menekültek ellátása, ami szintén egy elhúzódó költség. Kiemelte, hogy nagyon sokféle költsége van az Ukrajnáért való kiállásnak, de a legfontosabb az, hogy az elhibázott szankciós politika miatt nincs olcsó energia, így sokkal drágábban jut Európa energiához, emiatt romlik a versenyképessége és kevesebb a pénze.

Brüsszelben leginkább attól félnek, hogy ha a háború úgy érne véget, hogy az egész orosz–ukrán háború miatti közös teherviselés fölösleges volt, akkor az európaiak megkérdeznék, hogy miért támogatták a háború elhúzódását, ha már 2022 márciusában meg lehetett volna állapodni. Az elemzési igazgató véleménye szerint jobb békefeltételekkel lehetett volna 2022 márciusában Isztambulban megállapodni, mint most, vagy akár a jövőben lehet majd. 

A brüsszeli vezetés ettől fél a legjobban, hogy az európaiak megkérdezik majd, miért támogatták a háborút, mi értelme volt az ukránok, oroszok szenvedésének, a hadikölcsönöknek, annak, hogy Európa üzleti modellje megsemmisült, hogy a gazdaság recesszióban van és lemarad Kínához és az USA-hoz képest

– fejtette ki álláspontját a szakértő. Másrészt ahogy Churchill is mondta, nem lehet egy válságban rejlő lehetőséget elszalasztani.   Vagyis az ukrajnai válságot használják fel az EU-s integráció elmélyítésére. Közös hiteleket – most egy 150 milliárd eurós hadikölcsönt – vesznek fel, ehhez pedig majd kell közös bevétel, hogy ezt vissza tudják fizetni a tagállamok. 

Illetve a fegyverkezést próbálják most kitörési pontként használni, mivel az autóipar technológiaváltása miatt most a fegyvergyártást látják a jövő iparágának.

– De mi a probléma ezzel? – tette fel a kérdést az elemzési igazgató. Az, hogy az amerikai befektetési alapoktól veszik fel a hadikölcsönöket, amiket pont ezeknek az amerikai befektetési alapoknak a résztulajdonában álló fegyvergyáraknál költenek el. 

Kiküldik a fegyvereket, például a tízmillió eurós tankokat a frontra, amiket az oroszok egy-két hét alatt tönkretesznek a drónjaikkal, a kölcsön megmarad, a tankok megsemmisültek. 

Brüsszelben attól is félnek, hogy a fegyvergyártás nem válik be, mert ha a felek békét kötnek, akkor nincs új terv. Az autóipar már nem működik, az energiaintenzív ipar elvándorolt, elektromos autógyártásban lemaradtak Kínához képest, a digitális technológiában lemaradtak az USA-hoz és Kínához képest. A brüsszeli vezetés fél, hogy a népharag elsöpri őket. 

„Meg kell nézni Angliát, meg kell nézni Németországot, ahol a háborúra van pénz, az egészségügyi rendszerre vagy a közlekedésre nincs, és az emberek olyan pártokra szavaznak, amelyek már nem a háborút támogatják, hanem a saját polgárai jólétét, de ezeket a pártokat megakadályozzák abban, hogy kormányra kerüljenek.” 

Brüsszeli geopolitikai és ideológiai tervek

Ursula von der Leyen 2019-ben azt mondta, hogy ő egy geopolitikai bizottságot vezet, így a brüsszeli tervek mögött van egy geopolitikai szándék, a nyugati befolyást minél keletebbre kitolni. Ugye Fehéroroszországban nem sikerült a rezsim lecserélése 2020-ban, Lukasenkó hatalmát nem sikerült megdönteni. Ukrajnában sikerült a Majdan-puccs és jól megfigyelhető, hogy a nyugati befolyást minél keletebbre akarják tolni, Moldovába, Ukrajnába, Grúziába, Fehéroroszországba. 

A brüsszeli geopolitikai szempont mellett van egy ideológiai szempont is, ami a demokratáknál figyelhető meg és kulturális imperializmusnak hívják. 

A nyugat, a globalisták kulturális imperializmusa nem akarja elfogadni, hogy ötszáz év után most már az országok nagy része nem akar úgy élni, ahogy ők gondolják. Az a fajta woke-izmus és az a fajta jogállamiság, ami az emberek nélküli demokráciát jelenti, abból a világ nagy részén nem kérnek. 

Brüsszelből ezt az ideológiai formát akarják továbbvinni, mert azt gondolják, hogyha legyőzik most Oroszországot, akkor Oroszországot demokratizálni lehet, és utána majd Kína is elszigetelődik, és Kínát is demokratizálni lehet és a nyugati világra átfordítani

– emelte ki az elemző. Első a geopolitikai szempont, a második az ideológiai, amit kulturális imperializmusnak hívhatunk, a woke-izmus és a jogállamisága, a globalista érdekeknek a rákényszerítése Oroszországra. Például a privatizáció, hogy az orosz természeti kincseket – mint Jelcin idején – üveggyöngyökért megvásárolhassák. A gyorsított ukrán csatlakozást Brüsszelben az unió elmélyítésének egyik eszközéül látják. Tehát azt mondják Brüsszelben és Berlinben, ezt várják tőlünk, Magyarországtól is, hogy Ukrajna csatlakozása mint ürügy miatt át kell térni a többségi szavazásra, kötelező kvótát kell bevezetni, csökkenteni kell a kohéziós és mezőgazdasági támogatásokat, hadikölcsönöket kell felvenni, több hatalmat kell adni a bizottságnak és át kell csoportosítani az uniós költségvetést. 

A gyorsított felvételt ők az integráció elmélyítésére akarják felhasználni.

2004 óta egyre szegényebb országok csatlakoznak az unióhoz, gazdag országok már nem akarnak csatlakozni az unióhoz, Norvégia, Svájc nem akar csatlakozni, az angolok is csak az egységes belső piachoz akarnak hozzáférni csatlakozás nélkül. A probléma pedig, hogy háborúban álló országok akarnak csatlakozni vagy befagyott konfliktusban álló országok, mint amilyen Moldova, Grúzia, Ukrajna. 

Az unió és a NATO sem vehet fel ilyen országokat, ezt úgy mondják Brüsszelben, hogy az unió stabilitást exportál és nem importál instabilitást, és ezek instabil országok, amelyeknek nincsen nemzetközileg meghatározott határa, és nem tudja ellenőrizni a területét a befagyott konfliktusok miatt. 

Hogyha ezeket az országokat fölveszik, akkor közvetlenül olyan országokkal lenne szomszédos az Európai Unió, főként Oroszországgal, amelyek konfliktusokban álló országok, és ez növelné az instabilitást az Európai Unióban. 

2028-ig a tagállamokban meg akarják akadályozni, hogy a patrióta békepárti erők kerüljenek kormányra, ezt láttuk Ausztriában, láthatjuk majd Csehországban, Hollandiában: hiába nyernek a patrióták, nem engedik őket kormányra, mint ahogy Ausztriában sem.

2028-tól az unió szintjén akarják megakadályozni azt, hogy patrióta kormányok alakuljanak. Brüsszel nem akarja kiengedni a hatalmat a kezéből, a tagállamok szintjén és uniós szinten sem. A 2029-es EP-választás lesz a következő olyan lehetőség, ahol a patrióták átvehetik a többséget. A 2027-es francia elnökválasztás a legközelebbi esély a patrióták számára, de megfigyelhető volt korábban, hogy Marine Le Pen kétszer nem kapott hitelt a kampányához, és magyar bankoknak kellett kisegítenie őt.

Ráadásul Marine Le Pent öt évre eltiltották a közügyek gyakorlásától, mivel a globalisták mindent megtesznek annak érdekében, hogy Magyarország egy elszigetelt példa legyen, velünk szemben pedig a hetes cikkely szerinti eljárást akarják felgyorsítani. 

Próbálják a hatalmukat megtartani, a háború egy eszköz az integráció elmélyítéséhez és a brüsszeli elitnek a hatalma megtartásához. A globalisták azt gondolják, hogy Trump második megválasztása egy „üzemi baleset, egy véletlen”, ami után egy új Biden jön majd, egy új demokrata elnök, akkor pedig helyreáll a rend, és a brüsszelieknek csak addig kell kibekkelni ezt a három és fél évet. Utána úgymond visszazökken a dolgok menete és az USA is visszaáll a háború támogatására. Addig nem engedik a patriótákat kormányra és remélik, hogy 2029. január 20-án megint helyreáll a rend és egy demokrata amerikai elnökkel úgymond a transzatlanti viszony megint helyreáll – zárta sorait Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója.

Borítókép: Brüsszel háborúja: a nyugati elit saját céljaira használja a konfliktust (Fotó: AFP)