Trump győzött: Von der Leyen Ukrajna miatt ment bele a rossz alkuba

Az Európai Unió és az Egyesült Államok új kereskedelmi megállapodása túlmutat a gazdasági kérdéseken – közölte Maros Sefcovic, az Európai Bizottság alelnöke. A háttérben Ukrajna támogatásának fenntartása, valamint az amerikai–európai geopolitikai szövetség megerősítése állhat. A döntés komoly vitát váltott ki Európában és Oroszországban egyaránt, több ország – köztük Magyarország és Franciaország – is élesen bírálta a megállapodást. A Trump által kiharcolt 750 milliárd dolláros energiaüzlet, a 600 milliárd dolláros beruházási megállapodás és az európai termékekre kivetett amerikai vám komoly következményekkel járhat az EU jövőjére nézve.

Zelenszkij és Ursula von der Leyen (Fotó: AFP)

Ahogy a Magyar Nemzeten is beszámoltunk róla: Donald Trump amerikai elnök Skóciában találkozott az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel és megszületett az amerikai–európai (transzatlanti) kereskedelmi megállapodás. Számos szakértő megszólalt az egyezség kapcsán, akik szerint az Európa Unió és így maga Von der Leyen rossz üzletet kötött. Az EU bizottsági elnöke – az Amerikába exportált áruk esetében – beleegyezett egy 15 százalékos vámtételbe, belement abba, hogy a következő három évben jelentős mértékben importálunk az USA-ból energiahordozókat, mellette hatalmas beruházásokat is ígért Amerikának, cserébe viszont Európa nem kapott semmit, ráadásul még az európai piacokat is megnyitottuk Amerika előtt. Az egyezség nagyon egyoldalú és az uniós tagállamok – köztük Magyarország és Franciaország – is élesen bírálták a megállapodást. Számos más kérdés is felmerül a kereskedelmi egyezség kapcsán, például mi lesz az Amerikába irányuló gyógyszerexporttal – ami Írország szempontjából létfontosságú kérdés – mivel ez kimaradt a megállapodásból.

Trump támogatja Ukrajnát, ha Európa fizeti a számlát
Fotó: CHRISTOPHER FURLONG / POOL

A rossz megállapodás oka Ukrajna

Az EU és az Egyesült Államok között létrejött új kereskedelmi megállapodás nem csupán gazdasági kérdéseket érint, hanem Ukrajna jövője és a geopolitikai biztonság is fontos szerepet játszik benne – közölte Maros Sefcovic, az EU kereskedelmi biztosa. 

Nem tudok minden részletről beszámolni, amit megvitattunk, de biztosíthatom önöket, hogy nem csak a kereskedelemről volt szó

 – mondta hétfőn az EU kereskedelmi biztosa. A brüsszeli biztos ezzel burkoltan elismerte, hogy a sokat bírált kereskedelmi megállapodás célja az, hogy az Egyesült Államok továbbra is biztosítsa Kijev katonai támogatását. 

Trump nemrégiben megígérte, hogy Patriot légvédelmi rendszereket fog szállítani Kijevnek, de hangsúlyozta, hogy ezekért az uniós tagállamok fognak fizetni. 

Ezek fényében Sefcovic arra utalhatott, hogy a kereskedelmi megállapodás volt az ára Washington támogatásának az orosz–ukrán háborúban. A találgatásokat az is alátámaszthatja, hogy Oroszország is erősen bírálta az amerikai–európai kereskedelmi megállapodást:

A megállapodás egyértelműen Oroszország ellen irányul

 – mondta Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese.

A Trump–Von der Leyen kereskedelmi megállapodás fő pontjai:

• 15 százalékos alapvám az USA részéről a legtöbb EU-exporttermékre.
• Vámmentességek bizonyos stratégiai termékekre: repülőgépek és alkatrészeik, egyes vegyipari anyagok, generikus gyógyszerek, félvezető-berendezések és néhány mezőgazdasági termék.
• Az acél- és alumíniumvámok továbbra is 50 százalékon maradnak, később kvótaalapú módosításokkal
• Az EU három év alatt 750 milliárd dollár értékben vásárol amerikai energiahordozókat
• Az EU 2028-ig 600 milliárd dollárt fektet be az USA gazdaságába
• Az USA ipari termékeinek EU-ba irányuló importja: vámmentesség autókra, gépekre és hasonló termékekre

– számolt be róla az RFI.

Az uniós tagállamok felszólaltak

A magyar miniszterelnök elítélte a megállapodást, úgy jellemezte az egészet, hogy „Trump reggelire megette Ursula von der Leyent” a tárgyalások során. Franciaország – amely az elmúlt években egyre elszántabb támogatója lett Ukrajnának – szintén elítélte a a transzatlanti egyezményt, és felkérdezte Brüsszelt, hogy miért mentek bele egy ennyire egyoldalú megállapodásba. 

François Bayrou francia miniszterelnök egyenese sötét napnak nevezte az egyezséget Európa számára, és azzal vádolta az uniót, hogy megadta és alárendelte magát Amerikának.

Szavait több miniszter és üzleti vezető is visszhangozta, akik szerint az EU nem tudta megfelelően kihasználni gazdasági erejét a tárgyalások során. Még a gazdasági elemzők is szkeptikusak. 

Ez megalkuvás, nem stratégia

– mondta Julian Hinz, a Kieli Világgazdasági Intézet szakértője.

Több más tagállam, köztük Németország, Olaszország, Szlovákia és Csehország óvatos támogatásáról biztosította a megállapodást. Friedrich Merz német kancellár szerint az egyezség „jobb, mint az eszkaláció”, ugyanakkor sajnálatát fejezte ki az exportorientált német gazdaságra nehezedő egyoldalú teher miatt. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök pozitívnak nevezte a megállapodást a kereskedelmi háború elkerülése szempontjából, de hangsúlyozta, hogy még sok kérdés tisztázatlan, különösen a mezőgazdaság és a gázbeszerzések területén – írja az Euractive.

Az energiaháború csatáját Európa felett ezzel Amerika nyeri. Ez nem kérdés. Ahogy az sem, ki veszít. Nem az oroszok, hanem Európa

– mondta Tóth Máté energiajogász.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij és Ursula von der Leyen (Fotó: AFP)