Csak egymás kölcsönös elismerésével lehet megoldást találni a Belgrád és Pristina közötti feszültségekre – hangoztatta Albin Kurti koszovói miniszterelnök a Koha Ditore című pristinai napilap csütörtöki beszámolója szerint.
A koszovói kormányfő szerdán találkozott Miroslav Lajcakkal, az Európai Unió Szerbia és Koszovói közötti párbeszédért felelős különmegbízottjával. A megbeszélést követően Albin Kurti rámutatott, hogy a nemzetközi közösség most arról beszél, hogy a Szerbia és Koszovó között megkötött brüsszeli megállapodás alapján sürgősen meg kell alakítani a koszovói szerb önkormányzatok közösségét, holott a 33 megállapodás közül egyiknek sem lenne szabad fontosabbnak lennie a többinél.
Mint mondta, az összes megállapodás közül csak a koszovói szerb önkormányzatok közösségéről szóló egyezmény akadt fenn az alkotmánybíróság szűrőjén, a testület szerint ugyanis annak megalakítása nem egyeztethető össze Koszovó alaptörvényével.
A Szerbia és Koszovó közötti kapcsolat rendezését célzó, eddig nyilvánosságra nem hozott, úgynevezett francia–német tervvel kapcsolatban a koszovói miniszterelnök leszögezte, tiszteletben tartja, hogy a tárgyalások bizalmasak, de a megállapodások között akkor sem lehet hierarchikus sorrendet felállítani.
Albin Kurti azt is leszögezte: nem fogadja el, hogy a koszovói szerb önkormányzatok közösségének a megalakítása legyen a további tárgyalások előfeltétele.
A koszovói fél azért húzódozik a koszovói szerb önkormányzatok közösségének megalakításától, mert az nagyobb autonómiát biztosítana a Koszovó északi részén élő szerb kisebbségnek.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, melyet Belgrád azóta sem ismer el, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Koszovó északi vidékén, tömbben mintegy ötvenezer szerb él, és körülbelül ötvenezren laknak az ország más részein is, szórványban.
