Emlékeztetett: fokozott hatósági ellenőrzéseket rendeltek el, ideértve a kereskedelmi felügyelőséget, az adóhivatalt, illetve a vám- és pénzügyőrséget, hogy „kijavítsák mindazt, amit felelőtlen egyének tettek minden ok nélkül”.
– Emelni az árakon, árnyékot vetni az euró bevezetésére és ezzel hozzájárulni az infláció növekedéséhez, tisztességtelen gyakorlat, és nem fog működni – jelentette ki. Beszélt arról is, hogy a kormány tudatában volt annak, és figyelmeztetett is arra, hogy az átváltás miatt minimális, 0,2–0,4 százalékos áremelések várhatók, ahogy más országokban is voltak az euró bevezetésekor, de „sem a globális, sem a nemzeti körülmények nem olyanok, hogy a kapzsiság felülkerekedhessen a felelősség felett”.
Rámutatott: az euróra átállás nem olyan körülmény, amit egyesek kihasználhatnak arra, hogy extraprofitra tegyenek szert azokkal a polgárokkal szemben, akik már most is szembesülnek egy szélesebb körű energia- és élelmiszerválság következményeivel.
Andrej Plenkovic örömét fejezte viszont ki azzal kapcsolatban, hogy a vállalkozók nagy része tartotta magát az előírásokhoz, és felszólította őket, hogy határolódjanak el azoktól a szabálysértőktől, akik árnyékot vetnek minden horvát vállalkozó társadalmi felelősségére.
Az eurót használó uniós tagállamok tanácsa, az eurócsoport tavaly június közepén állapodott meg arról, hogy Horvátország az euró bevezetéséhez szükséges valamennyi feltételnek megfelel. A szükséges jogszabályok elfogadásával az év végéig lezárult az a folyamat, amelynek eredményeképp Horvátország január elsején az euróövezet tagjává válhatott. A tagországok pénzügyminiszerei (Ecofin) az euró és a horvát kuna közötti átváltási árfolyamot 1 euróra vetítve 7,53450 kunában határozta meg.
Az Európai Központi Bank (EKB) 2020 júliusában vette fel Horvátország devizáját az „euróövezet előszobájának” tartott ERM-2 árfolyam-mechanizmusba. A jelenleg 19 országot tömörítő euróövezet utoljára 2015-ben bővült, amikor Litvániában bevezették az eurót.
Borítókép: Illusztráció
