Szankciókkal sújtják azokat, akik indokolatlanul emelnek árat Horvátországban

A horvát kormány arra szólított fel, hogy mindenki, aki indokolatlanul emelt árakat az euróátállás miatt, haladéktalanul állítsa vissza azokat a december 31-i szintre, ellenkező esetben erőteljes kormányzati beavatkozás lép érvénybe – hívta fel a figyelmet Andrej Plenkovic horvát kormányfő a kabinet mai ülésén.

Zágráb, 2022. december 22. 2022. december 14-i kép egy új euróérmérõl, amelyen Nikola Tesla feltaláló arcmása látható a horvát jegybank zágrábi székházában. A kunát kivezetik, Horvátország új hivatalos pénzneme 2023-tól az euró. Horvátoszágban kezdetben 1,2 millió, 33 darab euróérmét tartalmazó csomagot bocsátanak rendelkezésre, a száz kunára becserélhetõ kezdõcsomag összesen 13,28 euró értékû érmét tartalmaz. Euróval hivatalosan csak januártól lehet fizetni, a kuna január elsõ két hetében még hivatalos fizetõeszköznek számít. MTI/AP/Armin Durgut Fotó: Armin Durgut

Andrej Plenkovic kifejtette: egyes kereskedelmi társaságok az euróra átállást arra használták fel, hogy tovább emeljenek az árakon, ami szerinte indokolatlan, hiszen ellenszolgáltatás nélkül történt. Közölte: a horvát kormány megbízta a gazdasági és a mezőgazdasági minisztériumot a pontos adatok begyűjtésével az árak mozgásáról. Hangsúlyozta: minden illetékes osztálynak át kell tekintenie az erre vonatkozó rendeleteket és elő kell készíteni az egyéb jogszabályok módosítását a fogyasztók jobb védelme érdekében. 

A kormány nem fogja ezt ölbe tett kézzel nézni – mondta a miniszterelnök, aki az energiaválság mérséklésére nyújtott támogatások megvonását és más adóformák bevezetését helyezte kilátásba lehetséges szankciós intézkedésekként. 

Azoknak pedig, akik azt hiszik, hogy ebben a helyzetben felelőtlen üzletpolitikájukkal árnyékot vethetnek egy rendkívül pozitív és hasznos dologra, vagyis az euró bevezetésére, azt üzente, hogy nem fognak sikerrel járni.

Emlékeztetett: fokozott hatósági ellenőrzéseket rendeltek el, ideértve a kereskedelmi felügyelőséget, az adóhivatalt, illetve a vám- és pénzügyőrséget, hogy „kijavítsák mindazt, amit felelőtlen egyének tettek minden ok nélkül”.
– Emelni az árakon, árnyékot vetni az euró bevezetésére és ezzel hozzájárulni az infláció növekedéséhez, tisztességtelen gyakorlat, és nem fog működni – jelentette ki. Beszélt arról is, hogy a kormány tudatában volt annak, és figyelmeztetett is arra, hogy az átváltás miatt minimális, 0,2–0,4 százalékos áremelések várhatók, ahogy más országokban is voltak az euró bevezetésekor, de „sem a globális, sem a nemzeti körülmények nem olyanok, hogy a kapzsiság felülkerekedhessen a felelősség felett”.

Rámutatott: az euróra átállás nem olyan körülmény, amit egyesek kihasználhatnak arra, hogy extraprofitra tegyenek szert azokkal a polgárokkal szemben, akik már most is szembesülnek egy szélesebb körű energia- és élelmiszerválság következményeivel.

Andrej Plenkovic örömét fejezte viszont ki azzal kapcsolatban, hogy a vállalkozók nagy része tartotta magát az előírásokhoz, és felszólította őket, hogy határolódjanak el azoktól a szabálysértőktől, akik árnyékot vetnek minden horvát vállalkozó társadalmi felelősségére.
Az eurót használó uniós tagállamok tanácsa, az eurócsoport tavaly június közepén állapodott meg arról, hogy Horvátország az euró bevezetéséhez szükséges valamennyi feltételnek megfelel. A szükséges jogszabályok elfogadásával az év végéig lezárult az a folyamat, amelynek eredményeképp Horvátország január elsején az euróövezet tagjává válhatott. A tagországok pénzügyminiszerei (Ecofin) az euró és a horvát kuna közötti átváltási árfolyamot 1 euróra vetítve 7,53450 kunában határozta meg.

Az Európai Központi Bank (EKB) 2020 júliusában vette fel Horvátország devizáját az „euróövezet előszobájának” tartott ERM-2 árfolyam-mechanizmusba. A jelenleg 19 országot tömörítő euróövezet utoljára 2015-ben bővült, amikor Litvániában bevezették az eurót.

Borítókép: Illusztráció