Még 2020 nyarán jelentette be Andrej Plenkovic konzervatív horvát kormányfő, hogy 2023 első napján országa bevezeti az eurót. A politikus akkor elmondta, hogy az új pénztől gazdasági fellendülést és pénzügyi stabilitást várnak, ráadásul a horvát euró jót tesz majd a turizmusnak is.
A lakosság vegyesen fogadta az új valuta hírét. Voltak, akik üdvözölték a kormány bejelentését, de sokan kételkedve álltak az ügyhöz. Utóbbiak a nemzeti szuverenitás feladásának tekintették a kuna eltörlését és drágulást vizionáltak.
Most, néhány nappal az új pénznem bevezetése után kijelenthető, hogy részben a szkeptikusoknak lett igaza, az euróval együtt ugyanis az árak is nőttek. A kereskedők ugyanis, ha csak tehetik, felfelé kerekítik az árakat.
Az új érmék és bankjegyek e nem kívánt mellékhatásával a Jutarnji list horvát lap is foglalkozott. Az újság szerint általánosságban elmondható, hogy a boltosok zöme nem akar bajlódni a régi, kunában meghatározott árak pontos (egy euró 7,5345 kuna) átszámításával, ezért inkább kerekítik az árakat.
Így történhetett meg, hogy a kenyér, ami eddig jellemzően hét kunába került, most mindenhol egy euró, a legnépszerűbb horvát téli gyümölcs, a mandarin ára pedig egyik napról a másikra 12 kunáról két euróra, vagyis átszámítva 15 kunára nőtt. De hasonló áremelkedések tapasztalhatók szinte mindenhol. Egy férfihajvágás például eddig Zágrábban átlagosan hetven kunába került, ugyanezért január elseje óta tíz eurót, vagyis 75,34 kunát kérnek.
