Az illegális migráció mértéke megközelíti a 2015–16-os szintet a horvát belügyminiszter szerint

Megközelíti a 2015-ös, 2016-os szintet az illegális migráció mértéke az Európai Unióban – mondta Davor Bozinovic horvát belügyminiszter szerdán Ivan Dermendzsiev bolgár ügyvivő belügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján Zágrábban.

CROATIA-EU/SCHENGEN Fotó: BORUT ZIVULOVIC/Reuters

A miniszter hangsúlyozta, hogy bolgár hivatali kollégájával főleg a migránsválságról tárgyalt, amely minden mutató szerint nemhogy nem mérséklődik, de 2023 első két hónapjában a számok magasabbak voltak, mint tavaly, és közelítenek a 2015-ös és 2016-os szinthez, különösen ami a menekültkérelmeket illeti.

Rámutatott, hogy a migránsok – ahogy korábban is – főleg a Közel-Keletről és Észak-Afrikából érkeznek. Hozzátette ugyanakkor, hogy a szomszédos országok vízumpolitikája miatt egyebek között Burundiból és Kubából is sokan jönnek.

– Csak tavaly közel egymillió nemzetközi védelem iránti kérelem érkezett az uniós tagállamokhoz – mondta a tárcavezető, és kiemelte, a nagyobb számú migráció egyik oka az Ukrajna elleni orosz agresszió, amely megzavarta a világ gazdasági viszonyait, és sokakat taszított a szegénységi küszöb alá. Ugyanakkor az élelmiszer-ellátást is veszélyeztette, éppen azokon a területeken, ahol már korábban is voltak ilyen nehézségek, amelyhez hozzájárult még a katasztrofális törökországi és szíriai földrengés, amely éppen ott történt, ahol eddig is nagyszámú szíriai és más országokból érkező menekült tartózkodott” – fejtegette a miniszter.

– Ez mindnyájunkat nagy kihívás elé állít. Európát nem lehet bezárni, de Európának küzdenie kell az illegális migráció, valamint azok ellen, akik pénzt keresnek ezen a katasztrófán – fogalmazott Bozinovic, hozzátéve, hogy Horvátország és Bulgária nem tud egyedül megküzdeni ezzel a problémával. Hozzáfűzte, hogy az év elején a schengeni övezet tagjává vált Horvátországnak az az érdeke, hogy Bulgária és Románia is mielőbb csatlakozzon hozzá. A két ország csatlakozását egyébként Ausztria blokkolta tavaly év végén, Bulgária tagságát pedig Hollandia is ellenezte.

Dermendzsiev úgy vélte, hogy az Európai Bizottság és az unió többi tagországa részéről „egyre nagyobb a megértés”.
– Bulgária és Románia felvétele a schengeni övezetbe nem a jóindulat jele lenne irányunkban, hanem az összes többi ország számára is előnyt jelentene – mondta a bolgár miniszter, hangsúlyozva, hogy Horvátország támogatása nagyon fontos, tapasztalata és gyakorlata pedig rendkívül értékes segítség.

Borítókép: Davor Bozinovic (Fotó: Reuters/Borut Zivulovic)