Újabb migrációs hullámot indíthat el a törökországi földrengés?

A görögök a nyomás fokozódásától tartanak, Ankara szerint nincs jele az áradatnak.

2023. 02. 21. 6:10
TURKEY-DISASTER-EARTHQUAKE Fotó: KONSTANTINOS TSAKALIDIS
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A görög tisztségviselőket nagyon aggasztja, hogy újabb migrációs hullámot indíthat el a pusztító törökországi és szíriai földrengés – értesült a Kathimerini görög napilap. Emlékeztettek rá, hogy az illegális határátlépések száma már tavaly ősszel emelkedni kezdett, és a nyomás télen sem enyhült, a rossz időjárási körülmények ellenére sem.

Athénban most attól tartanak, hogy a tavasz és a földrengések arra bátoríthatják a szíreket és a törököket egyaránt, hogy útra keljenek.

 Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, a Frontex adatai szerint az úgynevezett kelet-mediterrán útvonalon keresztül az év első hónapjában 1582 illegális határátlépést regisztráltak, a legnagyobb számban (307) szíreket. A problémát főként a tenger jelenti, miután a görög–török szárazföldi határt megerősítették, sőt a következő évben további 35 kilométerrel meghosszabbítják a felépített kerítést. Az MTI a görög határőrséget idézve arról írt, hogy tavaly mintegy 256 ezer migránst tartóztattak fel ezen a határszakaszon, és 1300 embercsempészt fogtak el.

Törökország viszont tagadja azokat a vádakat, hogy a migrációs nyomás növekedésére lehetne számítani. Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter leszögezte, hogy egy újabb szíriai áradat az országba „nincs napirenden”.

Ellentétben azokkal a hírekkel, hogy megnövekedett a forgalom Törökország irányába, a határőrség tájékoztatása szerint a szírek valójában egyetlen irányba közlekedtek: Törökországból Szíria felé

– magyarázta Hulusi Akar nemzetvédelmi miniszter. Tájékoztatása szerint már több mint tízezer szír tért vissza önként a hazájába a földrengés óta. Szíriában, ahova nehezen jut el a nemzetközi segítség, a hatezerhez közelít a földrengés áldozatainak száma.

Túlélők után kutatnak mentőalakulatok tagjai és helyi lakosok egy összeomlott épület romjai között az észak-szíriai Azmarinban 2023. február 6-án. Fotó: Ghaith Alsayed

Törökországban – ahol a tegnapi adatok szerint legkevesebb 41 ezren haltak meg – is úgy becsülik, hogy minden ötödik halott szír menekült volt. A katasztrófa azonban közelebb hozta a történelmileg rivális Törökországot és Görögországot, miután a görögök gyorsan a szomszédjuk segítségére siettek. Mevlüt Cavusoglu a gesztus után úgy fogalmazott: ezzel új lap kezdődik a két ország kapcsolataiban.

CAVUSOGLU, Mevlüt; DÉNDIASZ, Níkosz
A görög külügyminisztérium által közreadott képen Nikosz Dendiasz görög külügyminisztert (b) török partnere, Mevlüt Cavusoglu fogadja a dél-törökországi Adana repülőterén. Fotó: MTI/EPA/Görög külügyminisztérium

A sajtóban „földrengés-diplomáciaként” emlegetett lépéstől sokan azt remélik, hogy legalábbis elsimítja az utóbbi időben kiéleződő vitákat.

Borítókép: A dél-törökországi Hatay városában élő és hazatérni kívánó szíriaiak a szíriai határnál lévő cilvegözüi átkelőnél 2023. február 16-án, tíz nappal a Dél-Törökországot és Észak-Szíriát sújtó földrengés után (Fotó: MTI/EPA/Sedat Suna)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.