Megkezdődött a bírósági pere annak az orosz rakétatudósnak, akit két társával együtt tavaly tartóztattak le hazaárulás gyanújával. Anatolij Maszlov és két kutatótársa a szibériai Novoszibirszk városának egyik intézetében dolgoztak, és a vád szerint Kínának adtak át információkat a hangsebesség akár háromszorosával haladni képes hiperszónikus rakéták fejlesztéséről.
Szívroham a börtönben, szolidaritás a kollégáktól
A tárgyalás a szentpétervári bíróság rendelkezésére a média és a nyilvánosság kizárásával zajlik. Maszlov ügyvédje nem nyilatkozott a sajtónak, azonban a 76 éves vádlotthoz közel álló forrás a Reuters hírügynökségnek elmondta, hogy letartóztatása óta a rakétakutató kétszer szívrohamot kapott.
Maszlov és a két másik vádlott a Hrisztianovics Elméleti és Alkalmazott Mechanikai Intézetben, Oroszország egyik vezető tudományos központjában dolgoztak.
Az intézet munkatársai nyílt levelet adtak ki a három bebörtönzött tudós támogatására, amelyben a vádlottak ártatlanságát és hazaszeretetét hangsúlyozták, és megjegyezték, hogy a vádlottak jól fizető külföldi állásokat utasítottak vissza, hogy az orosz tudomány szolgálatának szenteljék magukat.
A hiperszonikus fegyverek fejlesztésének versenye meglehetősen kiélezett. Jelenleg Kína, az Egyesült Államok és Oroszország állnak az élen, és a vetélkedés azért is feszült, mert egészen újszerű csapásmérő képességeket biztosíthatnak ezek a rakéták.
A sebesség nem elég – mitől lesz egy rakéta hiperszonikus?
A hiperszonikus szó a hangsebesség ötszörösével, azaz minimum 3836 kilométer per órával való mozgást jelenti.
Harcászati szempontból a sebesség azért fontos, mert a gyorsan mozgó rakétákról az ellenség nehezebben ad ki időben figyelmeztetést, és nem is tud felkészülni annak becsapódására.
Az al-Dzsazíra pánarab hírportál összeállításában kiemeli, a legtöbb ballisztikus rakéta már most is eléri a fenti sebességet; a hiperszonikus rakéta fogalma azzal egészült ki, hogy ezek az eszközök a Föld felső légkörében siklanak, és rendkívül jól manőverezhetők. A ballisztikus rakétáknak, miután elindították őket, nagyon korlátozott lehetőségeik vannak pályájuk megváltoztatására, leginkább egy eldobott kőhöz lehet őket hasonlítani.
Ezeknek az új rakétáknak két formája van; az első a hiperszonikus siklójárművek (HGV-k), amelyek elhagyják a Föld légkörét, majd visszasüllyednek abba, és a felső rétegeken keresztül siklanak, sekély, véletlenszerű kanyarok és fordulók sorozatával, amelyek célja, hogy megtévesszék az ellenség radarját a tervezett célpontot illetően. A másik típus a hiperszonikus cirkálórakéta (HCM), amely bár nem olyan gyors, de úgy tervezték, hogy alacsonyan, de rendkívül nagy sebességgel repüljön, meglepve az ellenséget.
Oroszország a Kh–47M2 Kindzsál (Tőr) nevű rakétáját előszeretettel illette a hiperszónikus jelzővel, azonban – ahogyan szakértők és a Kyiv Independent ukrán lap is kiemeli – egy becsapódás után a törmeléket megvizsgálva azt állapították meg az ukrán erők, hogy a Kindzsál mindössze sebességében lehetett hiperszonikus, manőverezési képességeit tekintve valójában „mindössze” egy ballisztikus rakéta.
Maszlov és társai életfogytiglant kaphatnak
A Maszlovhoz közeli forrás szerint Maszlov fenntartja ártatlanságát; úgy fogalmazott, nem tartja magát árulónak. Úgy véli, hogy mindig mindent helyesen tett.
Az orosz parlament áprilisban növelte meg a hazaárulásért kiszabható maximális büntetést 20 évről életfogytiglani börtönbüntetésre.
Borítókép: Kh–47M2 Kindzsál típusú rakéta egy Mikojan MiG–31K harci repülőgépen 2018-ban Moszkvában (Fotó: Wikimedia Commons/Kremlin.ru)
