Koszovóban az elmúlt negyedszázadban most a legsúlyosabb a feszültség, figyelmeztetett vasárnapi beszédében Alekszandar Vucsics szerb elnök. A beszéd Vinovdan alkalmából hangzott el, amely a szerb ortdox egyház ünnepe, és fontos szerepet játszott az ország történelmében, többek között ez a rigómezei csata és az első világháború kitöréséhez vezető szarajevói merénylet évfordulója is.
Vucsics azzal vádolta a Nyugatot, hogy elnézi a koszovói albánok erőszakos fellépését a szerbek ellen. Szerbia ellen hibrid háború folyik, és a nyugati országok engedélyezik a szerbek lelövését és bántalmazását – fogalmazott a szerb elnök, aki több szerbek ellen koszovói rendőrök által elkövetett atrocitást, és azok következmények nélkül maradását hozta fel példaként.
A szerb elnök ígéretet tett arra, hogy mindent megtesz a „béke megőrzése érdekében”, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy Belgrád „nem fogja megengedni” a szerbek további zaklatását és veszélyeztetését.
Az államfő követelte, hogy a pristinai hatóságok engedjék szabadon a közelmúltban őrizetbe vett „ártatlan szerbeket”, és vonják ki különleges erőiket a többségében szerbek lakta észak-koszovói területekről. Vucsics arra is felszólította Albin Kurti koszovói miniszterelnököt, hogy hívja vissza az albán nemzetiségű polgármestereket, akiket a helyi szerb közösség szerint több településen is vitatott választások eredményeképpen neveztek ki.
Mint arról beszámoltunk áprilisban előre hozott polgármester-választást tartottak négy koszovói településen, mert tavaly novemberben lemondtak az ottani, szerb nemzetiségű polgármesterek. A szavazást a szerbek bojkottálták, a részvételi arány 3,47 százalékos volt, ennek ellenére Pristina és a nemzetközi közösség is érvényesnek tartja a választást, amit a helyi szerbek és Belgrád is elfogadhatatlannak nevezett. Amikor a megválasztott polgármesterek letették hivatali esküjüket, több településen, köztük Zvecsánban, zavargások törtek ki, amelyben magyar KFOR-katonák is megsérültek.
