Szerbia, Montenegró, Albánia, Észak-Macedónia, Bosznia-Hercegovina és Koszovó – ezek a balkáni országok azok, melyek korábban jelezték, az Európai Unió tagjaivá szeretnének válni, ám ez idáig erre nem került sor. Az ukrajnai háború azonban felgyorsította az EU bővítési folyamatait és Brüsszel már nemcsak a mézesmadzagot húzza a balkáni országok előtt, hanem intenzíven megkezdődtekk a csatlakozási tárgyalások – mutatott rá a Financial Times brit gazdasági napilap. Az EU ráadásul konkrét ígéreteket is tett, beleértve, hogy megnöveli a csatlakozás előtt álló országok számára a finanszírozás mértékét, tekintettel a régióban uralkodó instabil helyzetre.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a Pozsonyban nemrégiben megrendezett Globsec geopolitikai konferencián arról beszélt, hogy a szóban forgó nyugat-balkáni országoknak még a csatlakozásuk előtt olyan gazdasági előnyöket kell nyújtani, mintha már uniós tagok lennének.
A testület elnöke ismertette, hogy a tagjelöltek integrálódhatnak az EU digitális egységes piacába olyan területeken, mint az e-kereskedelem vagy a kiberbiztonság, továbbá megkönnyítenék számukra a kereskedelmet és a fizetést is. Von der Leyen elmondta, a balkáni országok számára megnövelnék az előcsatlakozási finanszírozást is annak érdekében, hogy ily módon segítsék a csatlakozáshoz szükséges beruházásokat.
Von der Leyen leszögezte, hogy a megnevezett előnyökkel az Brüsszel célja, hogy felgyorsítsa a balkáni országoknak az Európai Unió felé vezető utat. Az Európai Bizottság elnöke a Nyugat-Balkán közelítését az EU egységes piacához a csatlakozás egyik fő alappillérének tekinti.
Az EU hirtelen szemléletváltása, vagyis a balkáni országok csatlakozásának felgyorsítása a Financial Times szerint egyértelműen az ukrajnai háború következménye.
Koszovó kivételével mind az öt balkáni ország rendelkezik uniós tagjelölti státussal, Koszovó ugyanis arra vár, hogy elfogadják tagjelölti kérelmét. A csatlakozást nehezíti, hogy a 27 tagállam közül öt, Görögország, Spanyolország, Románia, Románia, Szlovákia és Ciprus nem ismeri el Koszovót független államként. A csatlakozási tárgyalások évekkel ezelőtt elkezdődtek, az EU bővítése azonban Horvátország felvételét követően megtorpant, ennek Montenegró esetében a politikai instabilitás volt az oka, Szerbia tekintetében pedig azért laposodtak el a tárgyalások, mert Belgrád nem támogatta az Oroszország elleni szankciókat.
Edi Rama albán miniszterelnök a Financial Timesnak elmondta, hogy csak úgy lehet biztonság és stabilitás a balkáni országokban, hogy ha az EU új utat nyit az együttműködésben a finanszírozás terén, mert ha a Balkánon problémák vannak, azt az Európai Unió is komolyan megérzi.
Kiemelte ugyanakkor, hogy a több uniós pénzforrás még nem jelenti azt, hogy a szóban forgó hat nyugat-balkáni ország gyorsabban fog csatlakozni az EU-hoz. Leszögezte, országa nem töri magát, hogy minél előbb az Európai Unió tagja legyen, mivel kétségei vannak azt illetően, hogy ha valami nem működik 27 tagállammal, akkor vajon hogyan fog működni 33-mal. Észak-Macedónia miniszterelnöke, Dimitar Kovacsevszki kiemelte, hogy Von der Leyen a szóban forgó államokkal jó kapcsolatot ápol, ugyanakkor kihangsúlyozta, hogy Brüsszelnek már korábban hozzá kellett volna járulnia a nyugat-balkáni régió és az EU közötti vagyoni szakadék csökkentéséhez, különösen az egykori kommunista államok 2004-es csatlakozásának eredménye láttán. Véleménye szerint a délkelet-európai és kelet-európai országok gazdasági fejlődése egyértelműen annak tudható be, hogy az Európai Unió tagjai lettek.
A koszovói miniszterelnök, Albin Kurti előnyösnek nevezte, hogy országa a több uniós pénzhez jut, ugyanakkor leszögezte, hogy az országában kiújuló erőszak nem akadályozhatja az EU-tagság felé vezető utat. „Meggyőződésem szerint az EU a sorsunk, amelyet örömmel kell fogadnunk” – mondta.
Brüsszel azonban úgy látja, Ukrajnát is szorosabban kell maga mellett tartania, aminek különösen az Oroszországgal való szembenállás miatt van jelentősége. Brüsszel és Kijev közeledésének azonban kritikus hangjai is akadnak: néhány ország úgy véli, Ukrajna csatlakozása gazdasági és politikai szempontból komoly következményekkel járna az EU számára. A posztszovjet ország EU-tagságával például a súlypont keletre billenne, ami a tagállamokra és az uniós költségvetésre is komoly hatással lenne.
Milica Delevics, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank igazgatója szerint az Ukrajnával kialakult helyzet okán egyre sürgetőbbé vált az EU bővítése, mivel Brüsszel tisztában van vele, hogy ha nem ápolja a kapcsolatait a balkáni országokkal, akkor Moszkva esetleg régi szövetségesén, Szerbián keresztül beavatkozna az európai ügyekbe.
Borítókép: Az Európai Bizottság épületének homlokzata Brüsszelben (Fotó: Flickr/LIBER Europe)
