Törökország a kapcsolat Kelet és Nyugat között

Kimagasló szinten a török–magyar kapcsolatok. A Török Áramlat gázvezeték nélkül nem lenne biztosított Magyarország energiaellátása.

Vilnius, 2023. július 12. Recep Tayyip Erdogan török elnök sajtóértekezlete a NATO vilniusi csúcstalálkozójának második napján, 2023. július 12-én. MTI/EPA/Tim Ireland Fotó: Tim Ireland

A törökök is a háború mielőbbi békés lezárásában és a tűzszünetben érdekeltek, ahogyan Magyarország is ezt az álláspontot képviseli. Ezt a magyar miniszterelnök idén márciusban Ankarában, a Türk Államok Szervezetének csúcstalálkozóján mondott beszédében is leszögezte.

Fontos, hogy a béke hangja felvegye a versenyt a háború hangjának erejével, és fontos, hogy világossá tegyük, a globális többség békét akar

 – jelentette ki Orbán Viktor.

A kormányfő akkor is aláhúzta, Magyarország számára a legfontosabb az emberéletek mentése, s emberéleteket csak békével lehet menteni, ezért Magyarország azt képviseli, hogy legyen minél hamarabb tűzszünet és legyenek béketárgyalások.

Hálásak vagyunk Erdogan elnök úrnak, hogy ő az egyetlen, aki eddig sikeresen tudott közvetíteni a harcoló felek között. Köszönjük az elnök úr erőfeszítéseit és arra kérjük őt, hogy folytassa a jövőben is, csak így lehet esélyünk a békére

 – tette hozzá Orbán.

A stratégiai kapcsolatok Magyarország és Törökország között erősebbek, mint valaha. Ezt írta Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter a közösségi oldalán, miután Hakan Fidan, új török külügyminiszter első útja Magyarországra vezetett július végén.

Törökország jelentősége nagyobb, mint bármikor korábban, hiszen nemcsak Magyarország, de egész Európa szempontjából meghatározó, így van ez a fizikai biztonságunk és az energiabiztonságunk szempontjából is – mondta a török kollégájával közös sajtótájékoztatóján Szijjártó.

Amikor a déli migrációs nyomással szembesülünk, akkor azt látjuk, hogy a brüsszeli politika folyamatosan növeli a migrációs nyomást a déli határunkon, s hogyha Törökország nem venné komolyan a saját határvédelmét, ha Törökország nem tartaná ott a már milliós nagyságrendű migránst, akkor az egy kezelhetetlen helyzetet jelentene az Európai Unió és így Magyarország külső határán is 

– nyilatkozta a magyar tárcavezető.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, nagyra értékelik Törökország hozzájárulását Magyarország energiabiztonságához, hiszen – mint fogalmazott –, ha nem lenne a Török Áramlat gázvezeték, akkor nem lenne biztosított Magyarország energiaellátása. A miniszter ugyanakkor szorgalmazta azt is, hogy az EU és Törökország együttműködése ismét a tiszteleten és az őszinteségen alapuljon, s legyen egy minden eddiginél szorosabb partnerség az Európai Unió és Törökország között.

Törökország 1999 óta uniós tagjelölt, a csatlakozási tárgyalások 2005-ben kezdődtek meg Brüsszel és Ankara között, de mára teljesen megrekedtek.

Törökország megbízható és kiszámítható tranzitpartner, nélküle nem lenne garantálható a biztonságos energiaellátás Magyarországon – jelentette ki májusban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Ankarában. A tárcavezető újságírói kérdésre válaszolva elmondta, a Török Áramlat vezeték jelenti az egyetlen kelet–nyugati irányú, megbízhatóan működő energiaszállítási infrastruktúrát egész Európában.

Még egyszer köszönjük Törökországnak, hogy megbízható partnerünk, és segít minket abban, hogy Magyarország energiaellátását még a mostani nagyon nehéz körülmények közepette is biztonságban tudhatjuk

 – összegzett a miniszter a törökországi látogatásán a Kormány.hu közlése alapján. 

A Török Áramlat nélkül ma nem lenne földgáz. Erről pedig már július végén beszélt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, amikor Budapesten kitüntetésben részesítette török kollégáját, Mevlüt Cavusoglut a két ország barátságának elmélyítéséért.

Két olyan külpolitikai stratégia találkozik itt, amely a kölcsönös tiszteletre épül. Ugye, Törökország nálunk egy nagyobb ország, Törökország nálunk egy erősebb ország, Törökország egy nagyhatalom. Mi egy regionális középhatalom vagyunk, mondjuk, ha önbizalomtól feltelve beszélünk, és mégis, akárhányszor tárgyaltunk, akármilyen fontos kérdésről, akárhányszor tárgyaltunk olyan kérdésről, ami nekünk volt fontos, de a török szempontból valahol a futottak még kategóriájába tartozott, mindig odafigyeléssel találkoztam, mindig szerénységgel, mindig alázattal találkoztam, és végül mindig a kérések teljesítésével találkoztam

 – szögezte le a magyar miniszter.
Törökország a Kelet-Mediterrán térségének egyik megkerülhetetlen és legnagyobb gazdaságával rendelkező országa. Globális szinten hasonlóan jó helyzetben van: a világ húsz legnagyobb gazdaságának egyike – írja az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány a téma kapcsán készített elemzésében.

A Magyarország és Törökország közötti külkereskedelem értéke az elmúlt években egyre csak nőtt. A keleti nyitás, valamint a déli bővítés egyik célországa pedig Törökország lett. A kétoldalú kereskedelmi forgalom 2022-ben rekordot ért el Magyarország és Törökország között, a hazánkban működő török társaságok közel 2200 embert foglalkoztatnak itthon – olvasható az elemzésben. 

Az említett alapítvány egy másik tanulmánya megjegyzi, hogy összességében a keleti nyitás stratégia egy megfelelő irányt biztosít ahhoz, hogy a hazai piac és gazdaság diverzifikációja hosszú távon fejlődhessen, A magyar–török kapcsolatok működését jelzi az is, hogy Budapest és Ankara a déli nyitás stratégia előtt, már 2013-ban aláírtak egy, a partneri viszonyt megerősítő megállapodást.

Magyarország és Törökország között egyébként idén 100 éves a diplomáciai kapcsolat. Erről lapunk is beszámolt már az év elején, amikor a Magyarságkutató Intézet főigazgatója és Pintér Attila főkonzul Isztambulban tárgyalt ezzel kapcsolatban. 

A trianoni békediktátum okozta nemzetközi elszigeteltség után Törökország az elsők között kötött írt alá Magyarországgal barátsági és együttműködési szerződést 1923-ban

 – írta Facebook-oldalán a Magyarságkutató Intézet.

A két állam közti jó kapcsolatokat elősegíti az is, hogy Magyarország 2018 óta megfigyelői státusszal rendelkezik a Türk Államok Szervezetében, melynek egyik hivatalos tagja, és befolyásos országa Törökország is.

A bajban is számíthat egymásra a két ország. A brutális erősségű, februári földrengést követően a magyarok a törökök segítségére siettek, mentőcsapatok érkeztek a helyszínre hazánkból is. Recep Tayyip Erdogan török elnök meghívásának eleget téve pedig pár héttel a természeti katasztrófa után Novák Katalin magyar köztársasági elnök is Törökországba látogatott.

Azt kívánom, hogy a következő száz év is a barátságról, az önzetlenségről és egymás megsegítéséről szóljon 

– mondta akkor Novák Katalin.

A Sándor Palota beszámolója szerint Novák Katalin és Erdogan megbeszélésének témái között volt az orosz–ukrán háború, az illegális migráció, az Európai Unió és a NATO bővítése, az energetikai együttműködés és a demográfiai kihívások.

– Törökország és Azerbajdzsán kész minden támogatást megadni Magyarországnak a gázellátás terén – ezt pedig a török elnök jelentette ki a közös sajtótájékoztatókon. Erdogan a beszédében a transzanatóliai gázvezetéket (TANAP) említette biztosítékként, amely a dél-kaukázusi gázvezetékhez (SCP) csatlakozva egészen az azerbajdzsáni Sah Deniz mezőről továbbítja Európa irányába a kitermelt földgázt – olvasható a Sándor Palota hivatalos oldalán.

Novák Katalin a diplomáciai kapcsolatok felvételének első évszázadának alkalmából Magyarországra hívta a török elnököt, hogy decemberben együtt nyissák meg Törökország és Magyarország közös kulturális évét. A Török–Magyar Felső Szintű Stratégiai Együttműködési Tanács 6. ülését is decemberben tartják, Budapesten.

Borítókép: Recep Tayyip Erdogan török elnök sajtóértekezlete a NATO vilniusi csúcstalálkozójának második napján, 2023. július 12-én. (Fotó: MTI/EPA/Tim Ireland)