– Vannak emberek által okozott tragédiák, ilyen a háború, és vannak olyan természeti csapások is, amelyeknek mi, emberek, csak elszenvedői vagyunk, ilyen a földrengés is – kezdte beszédét Novák Katalin az észak-törökországi Kocaeliben, ahol Tahir Büyükakinnal, Kocaeli polgármesterével közösen felavatták az 1999-es törökországi földrengést követő mentési munkálatokban nyújtott teljesítménye miatt világhírűvé vált magyar mentőkutyának, Mancsnak emléket állító szobrot.
A magyar köztársasági elnök a több mint ötvenezer emberéletet követelő február eleji földrengésre utalva úgy fogalmazott: „idén február 6. is egy olyan nap volt Törökország történelmében, ami felülírt mindent. A természeti katasztrófákat elkerülni ugyan nem tudjuk, de kérdés, hogyan reagálunk, amikor megtörténnek, és hogyan sietünk egymás megsegítésére a bajban”. Kitért arra is:
A magyar–török barátság olyan, ami veszteségek mentén erősödött meg a történelem során. Így van ez most is, és így volt ez 1999-ben, az akkori földrengések idején. Amikor ugyanis tragédia történt Törökországban, mi, magyarok egyből a helyszínre siettünk, hogy segítsünk.
Novák Katalin elmondta azt is, hogy még február 6-a előtt fogadta el Recep Tayyip Erdogan török elnök meghívását a mostani hivatalos látogatásra. „Már akkor is a tervünk része volt, hogy emléket állítunk az 1999-es törökországi földrengés idején hősiesen helytálló Mancsnak, de akkor még nem tudtuk, hogy ez a ma felavatott szobor mennyire aktuális lesz” – hangsúlyozta a magyar államfő.
Önzetlenség, segítő szándék és bátorság
Elmondta azt is, hogy csütörtökön a földrengés sújtotta területekre is ellátogatott, hogy személyesen találkozzon az ötéves Ahmettel, aki az egész családját elvesztette a természeti katasztrófában, és az egyik lábát is.
„Ha nem lett volna Lehoczki László és Hope mentőkutya, ma ő sem lenne” – fogalmazott Novák Katalin, majd hozzátette:
Ahmet a csodának, a túlélésnek és a jövőnek a jelképe, ahogy Mancs szobra is egy jelkép számunkra: jelképezi az önzetlenséget, a segítő szándékot és a bátorságot. Ezek mind olyan tulajdonságok, amelyekre mi magyarok, büszkék vagyunk.
Az államfő arra is emlékeztetett: 167 magyar és 29 mentőkutya vett részt a mentési munkálatokban, s ezzel 35 ember életét mentették meg a február 6-i földrengést követően. Mint fogalmazott, „feltehetjük a kérdést, mennyit ér 35 ember megmentése ötvenezer halálos áldozathoz képest, hiszen ez a szám elsőre talán kevésnek tűnik, de egyetlen ember is jelentheti a mindenséget, ha a saját gyermekünkről van szó”.
Novák Katalin kitért arra is, hogy Magyarország több mint száz tonna adományt és egészségügyi eszközt adományozott Törökországnak, és ezen felül számos további személyes adomány is érkezett a magyarok összefogásának köszönhetően. A magyar köztársasági elnök köszönetet mondott mindazoknak, akik részt vettek a mentési munkálatokban.
Emlékeztetett: idén ünnepeljük a magyar–török diplomáciai kapcsolatok felvételének százéves évfordulóját.
Azt kívánom, hogy a következő száz év is a barátságról, az önzetlenségről és egymás megsegítéséről szóljon
– hangsúlyozta az államfő, majd hozzátette: Mancs ma már nem lehet velünk, de itt van Hope, azaz a Remény nevet viselő mentőkutya, aki részt vett a februári földrengés utáni mentési munkálatokban, s ezzel életeket mentett. Ezt a reményt szeretnénk most a török népnek idehozni.
A törökök 23 éve is számíthattak a magyarokra
A miskolci Spider Mentőcsoport alapítójának, Lehoczki Lászlónak és hű társának, Mancsnak a nevét még 1990-ben ismerte meg az egész ország, s tulajdonképpen az egész világ, amikor az 1999-es törökországi földrengést követően a csodával határos módon kimentettek egy romok közé szorult négyéves kislányt, Hatirát. Lehoczki László az idén február 6-án bekövetkezett földrengést követő mentési munkálatokban is részt vett, oldalán immár a Hope nevet viselő mentőkutyával.
Az észak-törökországi Kocaeli tartományban található Izmitben pénteken átadott szobor egyébként Mancs miskolci szobrának másolata, és ugyancsak Szanyi Borbála szobrászművész készítette.
Intenzív kaparás, majd lélegzet-visszafojtott, feszült csend
Lehoczki László néhány héttel az 1999-es földrengés mentési munkálatai után így idézte fel a Hetek újságírójának azt a pillanatot, amikor több mint három nap után túlélőt, egy hároméves kislányt találtak az izmiti földrengés helyszínén. „Mancs elkezdett hangosan ugatni. […] Mintha azt mondaná: »Gyertek ide, itt ássunk, mert itt élő ember van a romok alatt.« Szegény olyan intenzíven kapart, hogy az egyik lábát fel is sértette. Ettől a pillanattól kezdve tudtam, hogy a romok alatt élő is, halott is van. Erre a hírre pillanatok alatt száznál is több ember odagyűlt, sírtak, örültek, drukkoltak. Egyszer csak mintha gyereksírásszerű hangot hallottam volna a mélyből. […]
Azonnal kértem a rendőröket, tűzoltókat, hogy csináljanak teljes csendet a tömegben, és a kutyámat is elhallgattattam. Ilyen lélegzet-visszafojtott, feszült csendet még életemben nem hallottam, mint akkor.
Lehoczki Lászlónak egyébként éppen idén jelent meg a könyve, amelyben bemutatja a Manccsal közös történetét.
Novák Katalin a szoboravatás után a Thököly Imre–Zrínyi Ilona Emlékházba is ellátogatott, ahol az emlékház megtekintését követően koszorút helyezett el Thököly Imre síremlékén.
Magyar emlékek Törökországban
Kocaeli város izmiti részében, egy bezárt papírgyár területén, amelyet a helyiek Seka parknak neveznek, 2008-ban jött létre a Thököly Imre és Zrínyi Ilona Emlékház, amelynek működtetője a Kocaeli Nagyváros Önkormányzata. Az egykori mérnöki lakások egyikében 2008. november 13-án nyílt meg a ma is látható emlékkiállítás, amely a magyar Nemzeti Múzeum egyik állandó kiállítása Törökországban. Itt kapott helyet Győrfi Lajos Thököly Imréről készült bronz kisplasztikája és testvére, Györfi Sándor Zrínyi Ilona-bronzreliefje. A múzeum kertjében látható Thököly Imre 2015-ben felújított síremléke a kiterített szárnyú turulmadárral. Közelében 2014-től egy székelykapu díszeleg, amely eredetileg Isztambulban állt. Az erdélyi Beder Tibor vezette egyik isztambuli székely zarándoklat során ajándékozták ezt a székelyek a Magyarországon tanult Erdal Salikoglunak, az Isztambuli Magyar Kulturális és Baráti Társaság alapító elnökének. Az izmiti emlékhely létrehozásában meghatározó szerepe volt a helyi Thököly Imre Baráti Társaságnak és annak 2017-ben elhunyt elnökének, Ertunc Baykalnak.
Borítókép: Novák Katalin köztársasági elnök az észak-törökországi Kocaeli tartományban található Izmitben, ahol Tahir Büyükakinnal, Kocaeli polgármesterével közösen felavatták a világhírű magyar mentőkutyának, Mancsnak emléket állító szobrot. (Forás: Facebook)
