Novák Katalin: Önzetlenség, bátorság és segítő szándék – erről szól a török–magyar barátság

A magyar mentőcsapatok által kimentett ötéves kisfiú, Ahmet a csodának, a túlélésnek és a jövőnek a jelképe, ahogy Mancs szobra is egy jelkép számunkra: az önzetlenséget, a segítő szándékot és a bátorságot jelképezi. Ezek mind olyan tulajdonságok, amelyekre mi, magyarok, büszkék vagyunk, és ezek legyenek a pillérei a török–magyar barátság következő száz évének is – fogalmazott Novák Katalin az észak-törökországi Kocaeli tartományban található Izmitben, ahol Tahir Büyükakinnal, Kocaeli polgármesterével közösen felavatták a világhírű magyar mentőkutyának, Mancsnak emléket állító szobrot.

Novák Katalin kitért arra is, hogy Magyarország több mint száz tonna adományt és egészségügyi eszközt adományozott Törökországnak, és ezen felül számos további személyes adomány is érkezett a magyarok összefogásának köszönhetően. A magyar köztársasági elnök köszönetet mondott mindazoknak, akik részt vettek a mentési munkálatokban. 

Emlékeztetett: idén ünnepeljük a magyar–török diplomáciai kapcsolatok felvételének százéves évfordulóját. 

Azt kívánom, hogy a következő száz év is a barátságról, az önzetlenségről és egymás megsegítéséről szóljon

 – hangsúlyozta az államfő, majd hozzátette: Mancs ma már nem lehet velünk, de itt van Hope, azaz a Remény nevet viselő mentőkutya, aki részt vett a februári földrengés utáni mentési munkálatokban, s ezzel életeket mentett. Ezt a reményt szeretnénk most a török népnek idehozni.

A törökök 23 éve is számíthattak a magyarokra

A miskolci Spider Mentőcsoport alapítójának, Lehoczki Lászlónak és hű társának, Mancsnak a nevét még 1990-ben ismerte meg az egész ország, s tulajdonképpen az egész világ, amikor az 1999-es törökországi földrengést követően a csodával határos módon kimentettek egy romok közé szorult négyéves kislányt, Hatirát. Lehoczki László az idén február 6-án bekövetkezett földrengést követő mentési munkálatokban is részt vett, oldalán immár a Hope nevet viselő mentőkutyával. 

Az észak-törökországi Kocaeli tartományban található Izmitben pénteken átadott szobor egyébként Mancs miskolci szobrának másolata, és ugyancsak Szanyi Borbála szobrászművész készítette.

Intenzív kaparás, majd lélegzet-visszafojtott, feszült csend

Lehoczki László néhány héttel az 1999-es földrengés mentési munkálatai után így idézte fel a Hetek újságírójának azt a pillanatot, amikor több mint három nap után túlélőt, egy hároméves kislányt találtak az izmiti földrengés helyszínén. „Mancs elkezdett hangosan ugatni. […] Mintha azt mondaná: »Gyertek ide, itt ássunk, mert itt élő ember van a romok alatt.« Szegény olyan intenzíven kapart, hogy az egyik lábát fel is sértette. Ettől a pillanattól kezdve tudtam, hogy a romok alatt élő is, halott is van. Erre a hírre pillanatok alatt száznál is több ember odagyűlt, sírtak, örültek, drukkoltak. Egyszer csak mintha gyereksírásszerű hangot hallottam volna a mélyből. […] 

Azonnal kértem a rendőröket, tűzoltókat, hogy csináljanak teljes csendet a tömegben, és a kutyámat is elhallgattattam. Ilyen lélegzet-visszafojtott, feszült csendet még életemben nem hallottam, mint akkor.

Lehoczki Lászlónak egyébként éppen idén jelent meg a könyve, amelyben bemutatja a Manccsal közös történetét. 

Novák Katalin a szoboravatás után a Thököly Imre–Zrínyi Ilona Emlékházba is ellátogatott, ahol az emlékház megtekintését követően koszorút helyezett el Thököly Imre síremlékén.

Magyar emlékek Törökországban

Kocaeli város izmiti részében, egy bezárt papírgyár területén, amelyet a helyiek Seka parknak neveznek, 2008-ban jött létre a Thököly Imre és Zrínyi Ilona Emlékház, amelynek működtetője a Kocaeli Nagyváros Önkormányzata. Az egykori mérnöki lakások egyikében 2008. november 13-án nyílt meg a ma is látható emlékkiállítás, amely a magyar Nemzeti Múzeum egyik állandó kiállítása Törökországban. Itt kapott helyet Győrfi Lajos Thököly Imréről készült bronz kisplasztikája és testvére, Györfi Sándor Zrínyi Ilona-bronzreliefje. A múzeum kertjében látható Thököly Imre 2015-ben felújított síremléke a kiterített szárnyú turulmadárral. Közelében 2014-től egy székelykapu díszeleg, amely eredetileg Isztambulban állt. Az erdélyi Beder Tibor vezette egyik isztambuli székely zarándoklat során ajándékozták ezt a székelyek a Magyarországon tanult Erdal Salikoglunak, az Isztambuli Magyar Kulturális és Baráti Társaság alapító elnökének. Az izmiti emlékhely létrehozásában meghatározó szerepe volt a helyi Thököly Imre Baráti Társaságnak és annak 2017-ben elhunyt elnökének, Ertunc Baykalnak.

Borítókép: Novák Katalin köztársasági elnök az észak-törökországi Kocaeli tartományban található Izmitben, ahol Tahir Büyükakinnal, Kocaeli polgármesterével közösen felavatták a világhírű magyar mentőkutyának, Mancsnak emléket állító szobrot.  (Forás: Facebook)