– A béke kell hogy legyen a végső célunk az ukrajnai háború tekintetében, ehhez pedig először is szándékra van szükség – fogalmazott Ankarában Novák Katalin, aki a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok százéves évfordulója alkalmából látogatott Törökországba. Recep Tayyip Erdogannal tartott közös sajtótájékoztatóján a magyar köztársasági elnök öt pontban foglalta össze, mire van szükség a béke eléréséhez:
1. Az első és legfontosabb lépés a béke eléréséhez a szándék megléte, a béke iránti elkötelezettségre van tehát szükség a háborúban álló felek, a nagyhatalmak és a szövetségesek részéről is.
2. A második legfontosabb célkitűzés az eszkaláció elkerülése, senki sem akarja ugyanis a háborúban jelenleg nem álló államok közül sem, hogy az ő országukra is kiterjedjen az egyelőre még csak Ukrajna területén folyó háború.
3. Nem táplálni, hanem hűteni kell a feszültségeket. Meg kell találni a módját, hogy a jelenlegi feszültségeket ne szítsuk tovább.
4. Asztalhoz kell ülni ahhoz a háborúban álló feleknek és az őket támogatóknak, hogy a békemegállapodáshoz közelebb tudjunk jutni.
5. Béketervre van szükség, amely nem jár Oroszország győzelmével, és ezzel együtt reális, igazságos célkitűzéseket fogalmaz meg mindkét fél számára. Egy ilyen béketerv nélkül nehéz lesz megtalálnunk a békéhez vezető utat
– fogalmazott Novák Katalin. Az elnök kitért arra is, hogy Magyarország Ukrajnával szomszédos országként egy éve szenved attól, hogy a háború közvetlen fenyegetésében él, és magyar emberek is vesztették már életüket az értelmetlen konfliktusban.
Magyarország számíthat a török földgázra
Kiállunk Ukrajna integritása mellett, és elítéljük Putyin agresszióját, de mielőbbi tűzszünet és béketárgyalás kell
– hangsúlyozta a magyar államfő, majd kitért arra is, mi, magyarok nagyra értékeljük, hogy Törökország igyekszik békeközvetítőként közreműködni a kommunikáció megteremtésében. Ezzel kapcsolatban Recep Tayyip Erdogan hangsúlyozta: „mi mindkét féllel fenntartjuk a párbeszédet, még Putyinnal is, a háborút ugyanis kizárólag a tárgyalóasztalnál lehet békés úton befejezni”. Erdogan biztosította továbbá magyar hivatali partnerét:
továbbra is érkezni fog földgáz a Török Áramlaton keresztül Magyarországra, és Ankara abban is közreműködik, hogy az azeri gáz eljusson Magyarországra.
Törökországot egyébként földrajzi elhelyezkedése és geostratégiai jelentősége is megkerülhetetlenné teszi a nemzetközi diplomáciában (például kizárólag Ankara képes megakadályozni az orosz fekete-tengeri flotta kijutását a Földközi-tengerre), a NATO második legerősebb hadseregével rendelkező 85 millió lakosú ország ezért az ukrajnai háború idején is kulcsfontosságú partner hazánk számára: Magyarország biztonságos gázellátását jelenleg a Török Áramlat biztosítja, amely mára az egyetlen megbízható, százszázalékos kapacitással üzemelő, kelet–nyugati irányú vezeték Európában.
Ezen az útvonalon keresztül tavaly 4,8 milliárd köbméternyi gáz érkezett Magyarországra, ami a teljes fogyasztás nagyjából fele.
Bajban ismerszik meg a jó barát
Novák Katalin Ankarában arról is beszélt, hogy a magyarokat nagyon megrendítette a február 6-i, több mint ötvenezer életet követelő borzalmas török földrengés, „és mélyen átérezzük a fájdalmukat, amiben tudtunk, segítettünk”.
Fel sem tudjuk fogni annak az ötvenezer embernek a fájdalmát, akik a rokonaikat vesztették el
– fogalmazott Novák Katalin, és Erdogannal közösen köszönetet mondott a magyar mentőcsapatoknak.
A magyar köztársasági elnök rámutatott arra is, hogy a magyarok példátlan összefogásról tettek tanúbizonyságot, és segítettek a földrengés után.
A magyar delegációval utazott egyébként Lehel László, az Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója is, hogy átadja a török kormánynak a százmillió forintos adományt, amelyet a magyar emberek gyűjtöttek össze.
Közösen ünnepeljük jövőre a kultúrát
Recep Tayyip Erdogan hangsúlyozta a diplomáciai kapcsolatok felvételének századik évfordulójának fontosságát is: „a 2024-es esztendő Törökország és Magyarország közös kulturális éve lesz” – fogalmazott a török államfő, majd emlékeztetett: december 18-án lesz a századik évfordulója a török–magyar baráti egyezmény aláírásának.
Százéves barátság
Magyarország és Törökország modern kori diplomáciai kapcsolata 1923-ban vette kezdetét, Ankara ugyanis a trianoni békediktátum okozta nemzetközi elszigeteltség után az elsők között kötött barátsági és együttműködési szerződést hazánkkal. A két nemzet közös emlékezetpolitikája ezért az idei centenáriumi évfordulón és jövőre is kiemelt prioritás mindkét országban.
Humanitárius vetülete is van a háromnapos vizitnek
Az Erdogannal folytatott megbeszélése előtt Novák Katalin ellátogatott a modern kori Törökország atyjaként számontartott Musztafa Kemal Atatürk mauzóleumába is, ahol egy koszorút helyezett el a Török Köztársaság alapítójának nyughelyénél.
