Miért volt ennyire halálos a török földrengés?

A kelet-anatóliai törésrendszerhez tartozó Törökország éppen az eurázsiai, az arábiai és az afrikai blokk találkozásánál fekszik. Az országot az utóbbi „húzza” nyugat felé. A mozgásból felszabaduló energia pedig földrengéseket okoz. Joggal merül fel a kérdés: ha Törökországban már voltak földrengések, és tudni lehet azt is, hogy a jövőben is lesznek, akkor mégis milyen összefüggések vezettek a hétfői földrengés katasztrófájához és az áldozatok magas számához?

SANLIURFA, TURKIYE - FEBRUARY 06: Search and rescue works continue after a 7.4 magnitude earthquake hit southern provinces of Turkiye, in Sanliurfa, Turkiye on February 6, 2023. The 7.4 magnitude earthquake jolted Turkiye’s southern province of Kahramanmaras early Monday, according to Turkiye’s Disaster and Emergency Management Authority (AFAD). It was followed by a magnitude 6.4 quake that struck southeastern Gaziantep province. A third earthquake with a 6.5 magnitude also hit Gaziantep. Earthquakes had affected several provinces including, Osmaniye, Malatya, Adıyaman, Adana, Diyarbakır, Kilis and Sanliurfa. Rauf Maltas / Anadolu Agency (Photo by RAUF MALTAS / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP) Fotó: Europress/AFP/Rauf Maltas

Monumentális, többemeletes épületek roskadtak össze. Noha Törökországban nem ritkák a földrengések, lévén az ország az eurázsiai–arab–afrikai tektonikai lemezek találkozásánál, javarészt az anatóliai lemezen fekszik, mégis az ilyen halálos kimenetelű katasztrófák ritkák. A szakértőket különösen az lepte meg, hogy a mostani rengések mintegy harmincszor nagyobbak voltak a korábbiaknál, mintegy száz kilométer hosszan és húsz kilométer szélességben mozdítva el a kőzetlemezeket. Emiatt lett most ennyi áldozat, de milyen összefüggések vezettek a tragédiához?

 

Elavult építési technológia

„Az egyik oka a sok sebesültnek és elhunytnak az épületek rossz állapota” – idézte az Al-Dzsazíra pánarab televízió Mustafa Erdik professzort, az isztambuli Bogazici Egyetem Kandilli Obszervatóriumának és Földrengéskutató Intézetének a munkatársát.

Már a 2012–2023-as időszakra szóló török földrengési stratégia és cselekvési terv is rávilágított arra, hogy az 1950-es évek jelentős bevándorlási hulláma miatt elindult gyors és tömeges „építési lázzal” nem tudott lépést tartani a városfejlesztés. Mindez – a dokumentum szerint – oda vezetett, hogy a városok „sebezhetővé” váltak a természeti katasztrófákkal szemben.

Az 1999-es, 17,4 ezer halálos áldozatot követelő földrengés után Ankara felismerte, hogy sürgősen csökkenteni kell a kockázatokat, és elfogadott egy jogszabályt, amely minden új építésű épületre kötelező tervezési és építési ellenőrzést ír elő.

Azonban a földrengésálló tervezési előírások szerint megépült épületek még mindig kisebbségben vannak az országban. – Azok, amelyek összeomlottak, még 2000 előtt épültek – mondta Erdik, utalva arra, hogy a katasztrófában zömében az elavult épületek dőltek össze – a Szíriában összeomlott épületek ugyancsak elavult technológiával készültek.

Az ország katasztrófavédelmi hivatala szerint Törökország délkeleti részén közel hatezer épület omlott össze, két kórház és emlékmű is, köztük a hettita királyság idejéből származó, a Római Birodalom alatt kibővített, 2200 éves Gaziantep-vár több bástyája is.

 

A rengés időpontja és intenzitása

A magas áldozatszám egy másik oka a rengés időpontja. A hajnali négy órás első rengés során még a legtöbben otthon voltak és aludtak, így egy egész, többemeletes lakóház összes lakójának csupán percei lettek volna elhagyni az ingatlant, mielőtt az összedől. Beszámolók szerint amíg az első néhány emeleten lakóknak akár még volt is idejük elhagyni az épületeket, a magasabban lakókat könnyebben meg tudták találni a romok alatt, mint azokat, akik köztes emeleteken laktak.

Mindemellett Chris Elders, az ausztrál Curtin Egyetem professzora szerint az első földrengés körülbelül 18 km-es mélysége is hozzájárult ahhoz, hogy ilyen pusztító legyen.

Kis mélységben a földrengés által felszabaduló energia sokkal nagyobb intenzitással érezhető a felszín közelében, mint ha az a kéreg mélyebb rétegeiben alakult volna ki

– mondta.

Naci Gorur, a Török Tudományos Akadémia szeizmológusa arra szólította fel a helyi tisztviselőket, hogy haladéktalanul vizsgálják meg a régió gátjait repedések után kutatva, egy potenciális áradás elkerülése érdekében.

Utórengésekre is számítani kell

– Akár két-három évig is lehetnek még utórengések, sőt az sem zárható ki, hogy ezek meghaladják a 6-os erősséget – idézte az MTI Tóth László szeizmológust. A szakértő kifejtette, hogy a földmozgás akkor nevezhető utórengésnek, ha ugyanannak a tektonikai lemeznek a mozgásához kapcsolható.

Tóth László azt is hangsúlyozta, hogy a tektonikai lemezek mozgása természetes folyamat, amely „több tíz millió éve zajlik, és a következő egymillió évben is zajlani fog”. Hozzátette: azt nagy pontossággal meg lehet határozni, hogy hol lesznek földrengések, de azt, hogy mikor, sajnos nem.

Szakértők a törökországi rengések kapcsán azonban egy „szokatlan” elemre hívják fel a figyelmet. A hajnali 7,8-as rengést délben egy 7,5-ös magnitúdójú követte, vagyis a mérséklődés nem illeszkedik a tipikus utórengések sorába. Sokan a 2020. decemberi horvátországi rengést hozzák példának, amikor egy 5,2-es rengést másnap egy 6,4-es földmozgás követett.

Borítókép: A kereső- és mentőcsapatok megfeszített munkával kutatják a túlélőket a törökországi földrengés után 2023. február 6-án (Forrás: Rauf Maltas/Anadolu Agency/AFP)