Százéves évfordulóját ünnepeljük a magyar–török kapcsolatoknak

Idén lesz száz éve, hogy a modern korban Törökország és Magyarország diplomáciai kapcsolatot létesített, ennek apropóján Isztambulban tárgyalt a Magyarságkutató Intézet főigazgatója, hogy megkezdjék a felkészülést a két ország közös kulturális évére. Tavaly novemberben már Recep Tayyip Erdogan török elnök is azt hangoztatta, miután Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyalt, hogy a 2024-es év a két ország közös kulturális éve lesz.

Orbán Viktor Üzbegisztánban Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Vizi László Tamás, a Magyarságkutató Intézet tudományos főigazgató-helyettese Facebook-oldalukon foglalta össze a magyar–török kapcsolatok alakulását az elmúlt száz évben. Ismertette, a hivatalos diplomáciai kapcsolatok 1924 májusában a követségek kölcsönös megnyitásával hosszas előkészületek után valósultak meg. Ezt megelőzően, az Osztrák–Magyar Monarchia idején az Oszmán Birodalom követsége Bécsben működött, Konstantinápoly – ma Isztambul, az Oszmán Birodalom fővárosa 1923-ig, a Török Köztársaság megalakulásáig – Budapesten csak konzulátust üzemeltetett.

A szakértő hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a nagy háborúban – azaz az első világháborúban – szövetséges két ország nemzetközi diplomáciai elismerése a háborús vereséget követően hosszabb folyamatot igényelt.

„A magyar–török diplomáciai kapcsolatok felvételének igénye Budapest részéről már 1920 őszén megfogalmazódott. Csáky Imre külügyminiszter 1920. október 7-i miniszteri körrendeletében a londoni külképviselet mellett a konstantinápolyi követség felállítását jelölte meg célként” – írta Vizi László Tamás. Hozzátette azonban, hogy Törökország akkoriban az antanttal vívott függetlenségi háborút, amely nem tette lehetővé a hivatalos kapcsolatfelvételt. Informálisan 1923 januárjában kezdődtek meg a tárgyalások, amellyel magyar részről Ruszkay (Ranzeberger) Jenőt bízták meg. A politikus január 10-én már Isztambulban volt: noha a kiutazás apropóját az 1923 februárjában az Égei-tenger partján összeülő török gazdasági kongresszus adta, az ankarai kormány valódi célja a nemzetközi kapcsolatok rendezésének előmozdítása volt. Ruszkay 1923. február 15-én Izmirben találkozott Kemal pasával, ahol átadta a kormányzó és „a magyar nemzet testvéri érzületét és lelkes örömüket a török győzelem felett”. Jelentései szerint „mindenütt igen szívélyesen fogadták. Hivatalos körök támogatásukat minden téren felajánlották. Az érintkezésnél kiérzett a Magyarország iránt érzett rokonszenv és tisztelet.”

Ezt a két nép és nemzet közötti rokonszenvet és tiszteletet rögzítette az 1923. december 18-án a Török Köztársaság és a Magyar Királyság között megszületett barátsági szerződés, amely száz év távlatából visszatekintve is időt álló, a kölcsönös tiszteletre és bizalomra épülő kapcsolat maradt

– zárta írását Vizi László Tamás.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök és Recep Tayyip Erdogan török elnök az üzbegisztáni Szamarkandban, a Türk Államok Szervezetének (TÁSZ) 2022. novemberi csúcstalálkozóján (Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)