– A trianoni békediktátum okozta nemzetközi elszigeteltség után Törökország az elsők között kötött Magyarországgal barátsági és együttműködési szerződést 1923-ban – írta Facebook-oldalára a Magyarságkutató Intézet szombaton. Az intézet az eseményre emlékezve nemzetközi tudományos konferenciákkal, magyar–török közös könyvkiadással és egyéb programokkal készül a két nemzet emlékezetpolitikájának erősítéséhez 2023–2024-ben. A részletekről Horvát-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója és Pintér Attila főkonzul egyeztetett Isztambulban.
A százéves évforduló fontosságát Recep Tayyip Erdogan török elnök bejelentése is jelzi: „a 2024-es esztendő Törökország és Magyarország közös kulturális éve lesz” – közölte az államfő tavaly novemberben, miután Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyalt Ankarában.
Erdogan egyúttal köszönetet mondott Magyarországnak azért, hogy nemzetközi téren kiállt Törökország mellett és mindig támogatta annak európai uniós csatlakozási tárgyalásait is. A magyar–török kapcsolatok erősödését jelzi az is, mindkét fél célja, hogy hatmilliárd dollárra növelje a mintegy négymilliárd dolláros éves kereskedelmi forgalmat. Magyarországon körülbelül ötszáz cég működik.
A két ország kapcsolatai 2018-ban léptek újabb szintre: ekkor csatlakozott ugyanis Magyarország megfigyelő államként a Türk Államok Szervezetéhez (TÁSZ), amelyben Törökország nemcsak alapító állam, de vezető szerepet is tölt be.
Az elmúlt négy évben hazánk a türk államoknak egy sajátos bizalmai partnere lett az európai térségben. Az ukrajnai háború nyomán ráadásul Ankara nemzetközi szerepe még inkább felértékelődött: amellett, hogy Erdogan igyekszik közvetítőként fellépni Moszkva és Kijev között, a Közép-Ázsiát és Európát összekötő szállítási útvonalak lezárása után jelentősen megnőtt a forgalom a transzkaszpi–kaukázusi–törökországi útvonalon.
