Ünnepi fényekben Isztambul a novemberi robbantás után

Decemberben már a nyomát sem lehetett látni Isztambul egyik legnépszerűbb bevásárlóutcáján november közepén történt robbantásnak. A karácsonyi kivilágításban pompázó Istiklalra nyíló éttermek és üzletek tele voltak, még a nosztalgiavillamos is alig tudott haladni az úton sétáló emberektől. Az utca és a város forgalmasabb negyedeiben azonban rendőrök ügyeltek a biztonságra: a Hagia Szophiát és a Kék mecsetként ismert Ahmed szultán mecsetjét körülölelő Sultan Ahmet Parkot kordonokkal zárták le, és belépve több turistát is megállítottak a hatóságok, hogy ellenőrizzék útleveleiket.

Turistáktól nyüzsög Isztambul Istiklal bevásárlóutcája 2022 decemberében. Az egy hónappal ezelőtti robbantásnak nyomát sem láttuk. Fotó: Dócza Edith Krisztina

Már nincsenek kint az áldozatok emlékére kihelyezett virágok és gyertyák. Az utca másik oldalán, tízpercnyi sétára történt a robbantás, de nem látni semmit. Az épületek nem sérültek, csak a kinti virágosládák és a járda, de azokat rendbe tették

– igazított minket útba az egyik ékszerüzlet eladója az isztambuli Istiklal utcában. A robbantás helyszínére érve valóban nem láttuk annak nyomait, egy éttermi dolgozótól, Adnantól megtudtuk, a novemberi események után egy sor biztonsági intézkedést is bevezettek a környéken:

a padokat elbontották, és sem az utcai árusok, sem az utcazenészek nem települhetnek ki.

Mintegy másfél hónappal ezelőtt hat ember vesztette életét és több mint nyolcvanan sebesültek meg a forgalmas utcában, miután egy fiatal nő hosszú várakozás után egy padon hagyta táskáját. Nem sokkal később a táskába rejtett pokolgép felrobbant. A biztonsági felvételek alapján az elkövetőt hamar őrizetbe vették a hatóságok, a szíriai Ahlám Albasír akkor azt mondta, a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) megrendelésére hajtotta végre a merényletet és a parancsokat az észak-szíriai Kobaniból kapta. Noha a PKK nem vállalta magára a robbantást, Ankara a kurd fegyvereseket okolja, még a szíriai nő letartóztatását is élőben közvetítették a török tévécsatornák. Recep Tayyip Erdogan török elnök a támadás után szárazföldi offenzíva megindítását helyezte kilátásba a Szíria északi területein állomásozó Népvédelmi Egységek (YPG) ellen.

Perecárus várja vásárlóit Isztambulban, a Hagia Szophia mellett 2022 decemberében. Fotó: Dócza Edith Krisztina

Az istiklali robbantás óta a törökök légicsapásokkal támadták a szervezet szíriai és iraki állásait is, azonban amerikai és orosz tisztviselők is amiatt aggódnak, hogy bármelyik pillanatban megindulhat egy teljes körű szárazföldi hadművelet.

Török szárazföldi offenzíva Szíriába

Az erőteljes légicsapások ellenére nem látni jelét annak, hogy a török csapatok szárazföldi offenzívára készülnének, azonban Batu Gökhan, az ankarai székhelyű Közel-keleti Stratégiai Tanulmányok Központjának (ORSAM) szakértője arról beszélt lapunknak, nem tartja kizártnak a támadás megindítását.

Szíria északi területein tevékenykedik a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia, mely szoros kapcsolatban áll az Egyesült Államok, az Európai Unió és az ENSZ által terroristának tartott PKK-val. A terrorszervezet ráadásul Észak-Irak irányából is támadja Törökországot. Erdogan többször is említette már, hogy minden szükséges lépést meg fog tenni országa biztonsága érdekében

– magyarázta az elemző.

Hulusi Akar török védelmi miniszter arról beszélt múlt hétvégén, hogy Ankara tárgyalásokat folytat Moszkvával az oroszok által ellenőrzött szíriai légtér használatáról egy esetleges YPG elleni műveletben. Szerdán pedig már háromoldalú megbeszélésre is sor került az orosz fővárosban, melyen Hulusi Akar mellett orosz hivatali kollégája, Szergej Sojgu, valamint Ali Mahmúd Abbász szíriai védelmi miniszter is részt vettek. A török delegációval Moszkvába utazott Hakan Fidan, a török nemzeti hírszerzés vezetője is. Az orosz védelmi minisztérium tájékoztatása szerint a szíriai válság és menekültprobléma megoldásának módjai kerültek napirendre.

A találkozó érdekessége, hogy a török és a szíriai védelmi miniszter tizenegy év után, az arab országban kirobbant polgárháború kezdete óta először ült tárgyalóasztalhoz.

Mustafa Gurbuz, a washingtoni Arab Center munkatársa szerint a tárgyalás sokkal inkább annak a jele, hogy egyre csökken a török szárazföldi offenzíva megindulásának esélye.

Batu Gökhan Törökország haderejéről is beszélt lapunknak. Hangsúlyozta, hogy Törökország a dróngyártás egyik nagyhatalma és a legfejlettebb pilóta nélküli repülőgépekkel rendelkezik, melyek segítségével rövid idő alatt tudnak a török erők „hatalmas csapást mérni a PKK, valamint a szíriai oldalon táborozó YPG egységeire”. Ezt igazolja például, hogy az Istiklalon történt robbantásra válaszul, a Karom-Kard hadművelet keretében légicsapások útján 89 célpontot semmisítettek meg a törökök Szíriában és Irakban, köztük menedékhelyeket és lőszerraktárakat. A támadásokban legalább 29-en – beleértve kurd és szíriai katonákat – vesztették életüket.

Beszédesek az Iszlám Állam legyőzésében kulcsszerepet játszó és a YPG-vel szoros kapcsolatban álló Szíriai Demokratikus Erők (SDF) szerdán ismertetett éves jelentésében szereplő adatok is: eszerint a törökök 120 dróntámadást hajtottak végre idén.

Az ENSZ alapokmánya legitim alapot biztosít Törökország hadműveletéhez, mivel a PKK terroristái támadásokat intéztek az ország ellen

– mutatott rá Batu Gökhan.

A szakértő emlékeztetett, korábban Washington és Moszkva is ígéretet tett arra, hogy az ellenőrzésük alatt álló észak-szíriai területeken, a török határtól 30 kilométerre egy biztonsági folyosót hoznak létre, ahol nem állomásozhatnak a YPG egységei. Ám ezt az ígéretet egyik nagyhatalom sem tartotta be.

Hozzátette: „ezáltal a törökök által sokszor említett lehetséges hadművelet egyik fél számára sem lehet meglepetés”.

A borús idő sem riasztja vissza a horgászokat Isztambulban. Fotó: Dócza Edith Krisztina

A szakértők között azonban nincs egyetértés a kérdésben: Necdet Ozcelik török biztonságpolitikai szakértő szerint a PKK isztambuli robbantása nem ad elegendő indokot egy szárazföldi hadművelet megindítására. 

Válaszút előtt az Egyesült Államok?

Vagy magukra hagyják kurd szövetségeseiket, akikkel 2014 óta együtt harcolnak az Iszlám Állam (ISIS) ellen, vagy konfrontatív kapcsolattal néznek szembe Törökországgal, éppen akkor, amikor úgy tűnik, a dolgok sínen vannak

– vázolta fel Mesut Casin a török–amerikai kapcsolatok lehetséges alakulását.

Miután Washington és Ankara is a NATO tagja, aligha van arra esély, hogy katonailag szembe kerüljön egymással a két hatalom, Batu Gökhan ugyanakkor arra mutatott rá: egy esetleges török szárazföldi offenzíva Szíriába mindenképpen hatással lenne a török–amerikai kapcsolatokra.

Ha az Egyesült Államok továbbra is támogatja a YPG-t és a PKK-t, az minden bizonnyal ront a kapcsolatokon. Arra is szeretném azonban emlékeztetni önt, hogy Washington elismerte, Törökországnak joga van megvédeni magát, tehát az amerikaiak sem akarják, hogy mélyüljön a két ország közötti ellentét

– magyarázta Batu Gökhan.

A Boszporusz túloldalán Karaköy és a városrész leglátogatottabb látványossága a Galata-torony 2022 decemberében. Fotó: Dócza Edith Krisztina

Az elemzőt igazolja a Joe Biden-adminisztráció reakciója is: miután Erdogan kilátásba helyezte a szárazföldi offenzíva megindítását, Washington nem mutatott túl heves ellenállást a művelet ellen, noha a Fehér Ház hivatalos álláspontja szerint nem támogatják az akciót. Mustafa Gurbuz szakértő szerint az amerikai tartózkodás hátterében az állhat, hogy Törökország nemzetközi szerepe az ukrajnai háború nyomán jelentősen megnőtt, emiatt Washington sem szívesen akasztaná össze a bajszát a törökökkel.

Kurd fegyveresek kérdése az elnökválasztás előtt

Az Istiklalon történt robbantás a 2023-ban esedékes elnökválasztásig minden bizonnyal napirenden lesz Törökországban, ugyanis nemcsak Ahlám Albasír tárgyalása fog megkezdődni jövőre, de minden bizonnyal Erdogan választási kampányában is nagy szerepet fog kapni a PKK/YPG kérdése. Ez azonban nem lenne új keletű dolog, ahogyan arra Selcuk Aydin, a törökországi Giresun Egyetem oktatója is rámutat véleménycikkében:

Az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) az elmúlt években a terrorizmus fenyegetettségének köszönhette sikereit: mindig úgy mutatta be magát, mint az a párt, amelyik a legalkalmasabb ennek leküzdésére

– fogalmazott a szakértő.

Hozzátette: az utolsó dolog, amit Erdogan akar, az a terrorizmus térnyerése a török városokban.

Noha a török elnök kilátásba helyezte a Szíriával felfüggesztett diplomáciai kapcsolatok helyreállítását – Erdogan még arról is beszélt, a török és szíriai védelmi miniszterek találkozója után Bassár el-Aszaddal, az arab ország elnökével is tárgyalóasztalhoz ülne –, továbbra is prioritásként kezeli a kurd fegyveresek jelentette fenyegetés megszüntetését.

A török államfő nemrégiben bejelentette, utolsó ciklusára készül, a közvélemény-kutatások szoros versenyt jósolnak a jövő évi elnökválasztásra. Noha a hat ellenzéki párt még nem nevezte meg, hogy kit indítanak Erdogannal szemben, a Europe Elects közvélemény-kutató vállalat legfrissebb, december eleji adatai szerint a legnagyobb ellenfél az ankarai polgármester, Mansur Yavas lehet. Egy másik verzió Ekrem Imamoglu isztambuli polgármestert tartja esélyesnek. A harmadik forgatókönyv szerint a Köztársasági Néppárt (CHP) vezetője, Kemal Kilicdaroglu venné fel a kesztyűt.

Borítókép: Turistáktól nyüzsög Isztambul Istiklal nevű bevásárlóutcája 2022 decemberében. Az egy hónappal ezelőtti robbantásnak a nyomát sem láttuk (Fotó: Dócza Edith Krisztina)