– Ha valaki megzavarja országunk békéjét, az megfizet érte – közölte Recep Tayyip Erdogan török elnök. Ankara vasárnap indította el Karom-Kard nevű hadműveletét a kurdok ellen, miután a november 13-án, Isztambulban elkövetett pokolgépes merényletet magára vállaló nő azt mondta, a parancsokat az észak-szíriai Kobaniból kapta. A városban a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű szíriai kurd milícia hadállásai találhatók – az YPG a törökök szerint kapcsolatban áll a Törökországban és Irakban aktív Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK).
Szárazföldi offenzívát indítana Törökország a kurdok ellen?
Önmérsékletre szólította fel Ankarát Washington és Moszkva is, miután a november 13-i isztambuli robbantásra válaszul a törökök támadni kezdték a Népvédelmi Egységek kurd milícia szíriai területeit. Recep Tayyip Erdogan török elnök azt is kilátásba helyezte, hogy a légicsapások mellett szárazföldi erőket is bevet a kurdok ellen, azonban Moszkva és Washington is figyelmeztette a törököket: kerüljék a helyzet eszkalálódását.

Noha a támadást eddig egyetlen szervezet sem vállalta magára, a hétvégén Ankara légicsapásokat mért 89, kurd fegyveresekhez köthető észak-szíriai és iraki célpontokra, melyek során 189-en vesztették életüket. Az akciót követően az YPG megtorlást helyezett kilátásba, hétfőn már Szíria felől aknatámadás is érte a dél-törökországi Karkamis városát. A támadásban két civil, egy gyermek és egy tanár vesztette életét.

Moszkva és Washington azonban aggódik amiatt, hogy a török államfő betartja-e az ígéretét, miszerint szárazföldön is támadást indít majd a kurdok ellen.
Oroszország hónapok óta mindent megtett, hogy megakadályozza a nagyszabású szárazföldi hadműveleteket
– ismertette Alekszandr Lavrentyev, Vlagyimir Putyin orosz elnök szíriai különmegbízottja. Hozzátette: Ankara nem értesítette Moszkvát a légicsapások megindítása előtt, és álláspontja szerint az Északkelet-Szíriában állomásozó amerikai kontingens kivonása hozzájárulna a helyzet rendeződéséhez.
Az Egyesült Államok is közölte, ellenez minden olyan katonai akciót, amely tovább rontja a szíriai helyzetet.
Az amerikai külügyminisztérium szóvivője arról számolt be, Ankarát már figyelmeztették, hogy egy ilyen támadás az Iszlám Állam (ISIS) terrorszervezet elleni összehangolt küzdelem sikerességét is veszélybe sodorja. – Ismételten arra kértük Törökországot: ne indítson ilyen hadműveletet, mint ahogy szíriai partnereinket is a harcok eszkalációjának elkerülésére szólítottuk fel – fogalmazott a szóvivő.

Annak ellenére, hogy nem ez az első alkalom, amikor Erdogan egy szárazföldi támadás lehetőségét jelentette be – legutóbb májusban beszélt róla –, szakértők a jövő nyáron esedékes elnökválasztás miatt nem zárják ki egy nagyobb támadás megindítását, attól tartva, hogy a török elnök így próbálhat meg szavazókat szerezni.
Törökország ráadásul már több alkalommal támadt kurdok lakta szíriai területeket, amelyekkel Ankarának az is a célja, hogy csökkentse az amerikai befolyást az arab országban. Az Egyesült Államok ugyanis támogatja a YPG-vel kapcsolatban álló Szíriai Demokratikus Erők nevű kurd–arab milíciaszövetséget, mely élen jár az ISIS elleni fegyveres harcban.
További Külföld híreink
Elemzők szerint kulcsfontosságú lehet a Kreml álláspontja abban, fokozni fogja-e Erdogan a kurdok elleni támadásokat.
Ellenezné Moszkva a támadásokat, vagy mit kérne cserébe azért, hogy elősegítse azokat? Ha a törökök betörnek Szíriába, továbbengedik-e őket az oroszok?
– tette fel a megválaszolásra váró kérdéseket Aron Lund amerikai szakértő a National News nevű hírportálnak. Aaron Stein amerikai elemző pedig arra mutatott rá, Washington egyre kevésbé foglalkozik Szíriával: 0ľ Ankara alapvetően azt csinálhat, amit akar – fogalmazott.
Borítókép: Szíriai kurdok a török légicsapások áldozatainak temetési szertartásán az észak-szíriai al-Malikija településen 2022. november 21-én (Fotó: MTI/AP/Baderhan Ahmad)
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhez
Már Brüsszel sem hagyhatja szó nélkül a korrupciót
Kemény üzenetet kapott Kijev az uniós csatlakozásért.

Masszív orosz támadás érte Kijevet + videó
Drónok, rakéták szinte egész éjszaka támadták Ukrajnát.

Donald Trump megsemmisíti elődje minden olyan elnöki rendeletét, amelyen nem saját kezű aláírás szerepel
Az aláírásminta, az úgynevezett autopen használata esetén nem támasztható alá, hogy az adott jogszabály törvénybe iktatását az elnök ténylegesen jóváhagyta.

Új brüsszeli irány: a sorkötelezettséget is ránk erőltetnék, ahogy a migrációs kvótát
Meddig terjedhet az állam hatalma az egyéni szabadságjogok rovására?
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhez
Már Brüsszel sem hagyhatja szó nélkül a korrupciót
Kemény üzenetet kapott Kijev az uniós csatlakozásért.

Masszív orosz támadás érte Kijevet + videó
Drónok, rakéták szinte egész éjszaka támadták Ukrajnát.

Donald Trump megsemmisíti elődje minden olyan elnöki rendeletét, amelyen nem saját kezű aláírás szerepel
Az aláírásminta, az úgynevezett autopen használata esetén nem támasztható alá, hogy az adott jogszabály törvénybe iktatását az elnök ténylegesen jóváhagyta.

Új brüsszeli irány: a sorkötelezettséget is ránk erőltetnék, ahogy a migrációs kvótát
Meddig terjedhet az állam hatalma az egyéni szabadságjogok rovására?















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!